Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1952-05-02 - 1952-12-19
ff—MHHMk r ~i 9 A fegyelmi munkát nevelő munkának használjuk, ezt pedig úgy érjük el, ha már kisebb figy.■ Íme zt ét ősben részesítettük, a Text • kikészítőgyárban Sándor u.B. titkárt nem figyelmeztették hibáira, hogy az adminisztrtárola bezárkózott szobájába. A Politikai Bizottság határozata alapján minden alapszervezet vezetősége önállóan maga vizsgálja ki a fegyelmi elé vont párttag, vagy tagj lölt ügyét. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a párttitkár vez©tó ével történik a fegy Imi tárgyalás. A pártbüntetés minden esetben a Szervező Bizottság határozatában szereplő büntetések lehetnek. Azoknál az üzemeknél, aho i pártválásztmány van, a Politikai, Bizottság határozata értelmében egy 5 tagú fegyelmi bizottság intézi a fegyelmi ügyeket. Az alapszervezetek itt is önállóak, tehát a vezetőség maga vizsgálja és folytatja le a fegyelmit, majd javaslatát a taggyűlés elé viszi döntés végeztt. A pártbizottság a taggyűlés határozatát fel .lvizsgálja,' jóváhagyja, vagy megváltoztatja és úgy küldi be a jegyzőkönyvet a kerületi Pártbizottsághoz. A fegyelmi bizottság Ksak a fellebezésekkel foglalkozik, vagy ha alapszervi vezetőségi tagról van szó, vagy mágasabb gazdasgái fiunkcionáriusról. Helytelen, hogy a SzállitÖberendezésekgyárában, a Goldbergergyárbán a fegyelmi bizottság végezte az alapszervek helyett a fegyelmit, de ugyanilyen hibát követtek el az Újlaki téglagyárban is. A pártból való kizárás, nem jelent egy életre való kizárást, mert ha jómunkájával magatartásával, az elkövetett hibáját jóvátoszi, idővel visszakerülhet a pártba. A pártból való kizárást ne kapcsolják össze az üzemben való elbocsájtással. Ez maga után vonja azt a tévhitet, .ogy a partból való kizárás, állásnélküliséget jelent. A vállalati fegyelmi nem minden esetben jelent pártfegye Imit, de viszont ha súlyos a vállalati fegyelmi, oka, akkor a pártfegyelmi feltétlen előzze meg. A törne,,szerve-e1 éknél hiba, rogy sok esetben párttagot zárnak ki, igy pl. a Szállítóberendezések gyárában a szakszervezet akart kizárni egy párttagot. Ilyen esetben először a partfegyelmit kell lefolytatni. Minden fegyelmi ügynél közölni kel}, hogy az ilettő fellebezhet és a felsőbb pártszervhez címzett feilebezést továbitás végett oda nyújtsa be, ahol az ügyét tárgyalták. Ha bejelentésekkel fogl lkozunk, akkor meg hallgatjuk el ősorba a bejelentőt, konkrétumot; kérünk, tanukat es megnézzük, magát a bejelentőt is, hogy barát-e vagy ellenseg* Azután sorbaves.-.zük a tanukat, megszerezzük a szükséges anyagot az ügyhöz. Mikor minden együtt van, hívjuk meg tehát utolsónak azt akinek az ügyét tárgyaljuk. így már jobban látjuk, hogy őszinte, vagy nem. Beszélni kell még a tagkön vek elvesztő..érői, melynem ritka jelenség. Figyelmeztetni kell párttagjainakt, hogy vitázzanak a tagkönyvre, meg kell magyarázni, hogy az nem pótolható, E, ész kivételes esetekben, csak ha bebizonyosodik, hogy nem hanyagságból vesztette el os ha eddigi munkájával tanul á. ával bebizonyította, hogy párthü, osztályhü. Meg koll tanítani a pártagokat a tagkönyv nagyobb megbecsületésére és annak nagy értékére . Hozz á s z ó 1 ások. Mezei elvtársnő: Megkérdezi, hogy mit hegyenen, mert üzemükben fegyelmi élé viszik az egyik alapszervi titkárt, ki a pártme gbiz at ást nem végezte le és azt a kijelentést tette, nogy úgy stégzi munkáját, hogy leváltsák, A fegyelmi bizottság elnöke Back elvtárs aki ugyanakkor annak a műhelynek a művezetője, helyes-e, igy ha levezeti a fegyelmit. Nem tud arról, hogy az üzemben a pártválasztmány fegyelmi bizottsága végzi a fegyelmit, nem tudja oz I _____ —
