Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/3)

1950-02-24

I— —

I

| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA b / <X J

III. KÉR. SZERVEZETE 1 19P° *

.............

BUDAPEST |l " . A tó

III., KORONA-TÉR2 IM.ikZuill. 0.^1............... I

Tel.fon: 362-322,162-239 _J ÖgyZŐkÖnyV j I

felvéve 1950. február 24.-ón megtartott pártbizottsági értekezleten.

Jelen vannak.: Gogolyák Gusztáv, Király Miklós, Polonyi József, tíchramm István, Hartai László, Dóci Pál, Tóbiás Mihályné, Neszveda József, Kaszás Nándor, Tapolcai János elvtársak.

Király elvtárs üdvözli a jelenlevőket és ismerteti a napirendi pontokat:

1./ A Párt ó3 a szakszervezet viszonyáról Tóbiá3 elvt,nő

2./ Aktivaértekezletek kiértékelése és a

vezetőség újraválasztásáról Gogolyák elv.

3./ Ütemterv kitárgyalása /írásban/

éa ápr.4,-i felajánlásokról Neszveda elv.

Bejelentések,

fi

Felolvassa a multheti P.B, határozatokat ós ?negállapitja, hogy y© azok a folyamatos elintézés alatt levők kivételével végre lettek

haj tva.

Tóbiás elvtársnő: megváltozott a szakszervezet szerepe a felszabadulás után a proletár diktatúra korszakában és ezfcket a feladatokat foglalja Pártunk két vezetőségi ülésének határozata magába, A Nagy Októberi Forradalom után az Orosz Bolsevik Pártra várt a feladat a szakszervezet feladatainak meghatározása a szocializmusban a proletár diktatúrában. Röviden az alábbi pontokban határozta meg a Bolseviki Párt a szakszervezet feladatát: a szakszervezet viszonya a dolgozók államában ós szerepe a gazdasági harcokban, a szakszervezet szerepe a termelésben, viszonya a munkásosztály Pártjához ós az államhoz, a szakszervezetek kötelessége a szocialista nevelő munka terén. Ezeknek a feladatoknak részbeni elvégzését tarja elénk a Központi Vezetőség határozata és a hiányokat, mely fennáll a szakszervezet munkájában, A jelenXsógeket, mely a szindikalizmust,a Parttól való elszakadást mutatja. Meg kell té mondanom, hogy ezek a jelenségek - bár először a Központi Vezetőség határozatát úgy értékeltem, hogy nálunk nem találhatók - mégis úgy területi, mint üzemi viszonylatban megvannak. Üzemi viszonylatban pl. Gázgyár, Hajógyár, ahol az üzemi bizottság a Párttól fg függetlenül akar egyes feladatokat megoldani /pl.élmunkás kitüntetés/ vagy Guttmann, Pamutipar, ahol a Párt veszi át a feladatok, aprólékos munkák elvégzését, de a területi szakszervezeti munkában is megtalálható a szindikalista jelanség, amikor magam^ is nem figyeltem más szakszervezeti vezetőség munkáját, sut saját munkánkat is úgy értékeltem, hogy a textileseknek jó a munkájuk, mert hisz jobban rr.egy mint a többi szakszervezetnek. Megtalálható a szindikalista jelenség a munkaverseny kiértékelésénél is, mikor a versenyzők %-át úgy értékeljük, hogy 100%-ot véve alapú/ a pártonkivüliek vesznek részt nagyobb %-ban az egyéni versenyben.

Ez hiba, mert az üzem dolgozóinak 100%-a nem tartozhatik a Párthoz. Hiba, hog/ az egyéni verseny bizonyos osökkenóst is mutat, ugyanakkor területünkhöz tartozó textilüzemekben januárban 2.711, februárban 2.169 az egyéni versenyzők száma. Bár fejlődött a versenymozgalom a brigádok szervezésénél de ez nem kielégítő. Megtaláljuk a szindikalista jelenségeket a szervezési munkánk egyéb területén is, pld. a tagság kérdésének mechanikus megoldása,

t ‘ —

I