Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.97.a/3)

1949-03-02 / Pesthidegkút

I— 1 —I

9 vezetésben a párton beltll bizonyos jobboldali elhqj lások |

• voltak tapasztalhattak, amik a békés kiegyezés formáéban m

nyilvánultak meg. Ha elgondoljuk a görögországi hflflyletet, a szabadság harcokban beállott bizonyos stagnálásod erre a jobboldali elhajlásra vezethető vissza. M£g*$ri Ilovszky elvtársat, amennyiben többet tud erről/i§perftps\

Ilovszky elvtárs a titkári értekezlet tárgyalva a görög ügye"t elhang- - zott, hogy a szabadság harcosok bizonyos feltételekkel hajlandók csak kiegyezni. Ezek a következők 1. a polgárháború azonnali bfejezáse, 2. az országból az amerikai és angol megszálló csapatoknak azonnali kivánsa, 3* maga a nép válassza meg azt az államformát, amiben élni óhajt. Köböl elvtárs a Nagybudapesti titkári értekezleten ismertette, hogy a görög kommunista párt idejében észre vette az elhajlási hajlamot Markosznál és igy pl. a grámoszi csata vezetése idején már felügyeltek rá. így elővigyázattal nagyobb baj nem is történt.

Karai elvtárs kérdezi, hogy a kinai kérdésről nem volt-e szó?

Ilovszky elvtárs elmondja, hogy az Ígéret már elhangeett arranézve, hogy to 1949.-ben a végleges győzelem meglesz.

dr. Tóth eivtárs felhívja az elvtársak figyelmét arra, hogy mindennémü előadásunkba és hozzászólásunkban ki kell hangsúlyoznunk - az óriási jelentőségét annak a ténynek, hogy a Szovjetunió egy év alatt már a második nagy árleszállitástóeszkőzli a közszükségleti cikkekben, összehasonlítva a nyugati államok egyre súlyosbodó gazdasági helyzetével, fel kell hiv.~ ni az elvtársak és nem elvtársak figyelmét a szocialista gazdasági rends« r ilyen iránju helyes vonalára.

Miszlai elvtárs az imperialisták agyafúrt gazdasági politkáját ismerteti és hangsúlyozza, hogy a munkásosztályt gazdasági kérdésekben akarják magukndc megszerezni. Visszatér az 1920-as évek gazdasági válságaira.

Karai elvtárs elmondja, hogy annakidején a Peyer-Betlen paktumnak volt köszönhető a munkásosztály legteljesebb elnymása. Ezután to rátér arra, hogy a most megjelenő koliektiv szerződést

nagy megelegedetlánség előzte meg a munkások körében. A mi feladatunk fél világosítani őket arról, hogy szooializmásc épitünk, ez áldozatokkal is jár. Azonbaa ki fognsk egyenlítődni a fizetések körüli egyenetlenségek is.

Juhász elvtárs elmondja a kinai helyzetről, hogy a történelem folyamán nem nagyon tapasztalhattuk, hogy az ország egyik fela még harcban áll és a másik részén a felszabadított területeken már stabillzáoió van. Ez bizonyltja, hogy a szabadságharcosok nem csak igénybe veszik a területeket, hanem a lég-* messzebbmenőkig gondoskodnak azok, azonnali jobb életlehetőségéről is.

Hörömpő elvtárs elmondja, hogy meg kell változtatnunk előadási módunkatolyan irányban, hogy nem szabad állandóan csak az életszínvonal emelkedését szemelött tartanunk, hanem át kell térnünk megkedveltetni az elvtársakkal a termelékenység foko-zásának kérdését is. Fel kell emelkednünk arra a színvonalra, hogy a gyomrunknál tovább is lássanak az elvtársak.

Ilovszky elvtárs rámutat arra, hogy az előadás tárgyát maga választottamégpedig azért, mert a hozzászló ás okból ki akarta értékelni milyen színvonalon mozog pártbizottságunk elméleti kérdésekben. Sajnos állapítja meg, felszínesek vagyurik. Nemmerülünk el a kérdések mélyebb, ideológiai vizsgálatában,

Vita alakul az elvtársak között az egyenlőség kérdéséről,

I Végén megállapodik a V.B., hogy ezt a kérdést más alka|

I ________a__________I