Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-05-07
"m ' I I pedagógusok szép, lelekesitŐ feladatairól beszól. Egyetért vörös elvtarsnővel, hogy a munkásgyerekeknél egyoldalú a nevelés, ill. támogatás és ezért nem tudnak jobb eredményt, elérni, azonban U tapasztalt olyant is, hogy o szülők kifogásokaVémelt-ek az iskolai foglalkozásoknál az indokolatlanul sok I^iránudlás,- raoz^ilátogatás tekintetében. z más kerületből hozott tapaaztölata, de nem árt, ha a rártbizottság erre is felfigyelj. ^Z' lejárt e a kérése, hogy a patronáló tizeinek részére tartott értekezleten «z elvtá raak konkréten jeölj ék meg, mik azok a korlátok, aWln belül segítséget leh6t xxjc nyújtani az iskoláknak és mik azok a dolgok, aminkén segítséget kérnek az iskolák. 1 Farkas oándornét kimondja, hogy az egész jelentésben a munkás származású tanulok tanulmányi átlaga fogta öt meg és a munkás gyerekek felsőbb iskolára való küldésének kevés száma, itt látja a legkomolyabb problémát, mert igen nagy eltérést lát a munkás ós értelmiségi gyerekek beiskoláztatásánál, ami az uj értelmiség szociális kialakulását veszélyezteti. Ezt nem úgy veti fel, hogy talán értelmiség ellenes lenne, de itt fontosnak látja, hogy közben gyakorlati megoldást foganatositson a Pártbizottság. Javasolja 3 irányban a nevelő munkát megkövetelni, a pedagógusok nevelése ilyen értelemben, a munkásgyerekek szüleinek nevelését és ezen keresztül a gyerekekbe tudatosítani a tanulás jelentőségét. Fontos lenne, hogy még az iskolaév befejezése előtt a pártszervezetek titkárai egyénenként foglalkoznának azokkal a dolgozókkal, xk±kMkx&y.KxaBÍB±xiXHcdtiuxk akik gyerme/keinek tanulásánál problémák vannak. Vagy az iskola adja meg azokat a neveket, akiknél problémák vannak és oda jól fel készült népnevelő menjen ki, aki baráti alapon elbeszélget a szülővel Ó3 meggyőzi őt a gyermeke tanulásának fontosságáról. Továbbá, azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei ide járnak iskolába, de nem itt laknak, v4gy nem itt dolgoznak, át kell irni az illető üzem párttitkárának, hogy beszélgessenek el a szülőkkel. ■ | | ||||| maróti Károly: k jelentéssel kapcsolatosan véleménye egyezik a többi elvtársé-I val. fiielyesnek tarotla volna, ha az oktatási osztály jobban befelé i fordult volna, mert elsősorban a Tanács felelős azért, hogyan néz ki az oktatás a kerületben, xiarcol a kerület a munkás tanulok jobb tanulmányi átlagáért, a velük való foglalkozásért, de móg a jó módszereket nem tudták megtalálni. Vagy pl: felteszi a kérdést, hogy jöttek-e a pártbizottsághoz, xxxx hogy a töraegszervezetek, vagy üzemek nem álták raeg a helyüket ezen a téren. A kormányprogramm ás a Központi Vezetőség határo atának betartása kérdését úgy látja, hogy történtek elő való lépések és vannak eredmények is. Harcolnak hogy a más célra igénybevett iskolákat visszakapjak, vagy pl: a ke[ rületi tanács oktatási osztály móg az egészségügyi osztálynál is nagyobb pénzösszeget kap az iskolák kielégítésére, véleménye szerint ' a jelentés a munkástanulók tanulmányi eredményeit nagyon helyesen v61i fel. azt kell látni, hogy egy olyan határozat eredményeket hoz! zon, mint a n.v. határozata, ahhoz el kell telni egy kis időnek. az a hosszú idő, ami a felszabadulást megelőzte, az a 25 óv, ami| lyen nevelésben a szülők és a pedagógusok nevelődtek, még érezteti hatását, azért kell harcolni, hogy ezt az időt megrövidítsük, í Elmondja, hogy a kerület iskoláibul vannak tapasztalatait, itt felsorol egy pár iskolát, ahol történelem órán volt, s ahol nagyon meglepő értelemmel vitatták meg a vH. Kongresszus anyagát, vagy I -pl: azon a bizonyos raóricz Aaigmon „rthetetlen c. novellájának vitáján is rósztvett, amit szintén jónak talált, azonban mégis megmutatkozott mindkettőnél a mechanizmus. véleménye szerint nagyon erős, szivus harcot kell folytatni még, hogy a tanárok a munkásosztály fejével gondolkozzanak. I
