Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-02-19
r ' ' n- 17 -már megszűnőben van, de olykor-olykor még felüti a fejét, kezdve a 8 éves ittlétem óta. Ez a pletykaszellem rettenetes erőpazarlást okozott és itt hagy tárje-k ki nerch elvtársnő magatartására. Meg kell mondanom őszintén, hogy nerch elvtársnő igen sok jót hozott a Pártbizottságra, hisz lényegében Ágoston leleplezése az U munkája volt, de nagyon sok rósz is tulajűonutható neki. Ulyan természetű ömber, aki szereti keverni a dolgokat, adja és viszi a hallottakat. Lerch elvtársnő nem elég korrekt, pletyka természetű ás mire erre rájöttem, láttam, hogy ez alatt az idő alatt milyen mély gyökeres vert a PB.-on ez a szellem és kárt okozott a vezetők 6gymás közötti viszonyában. Ebből levonom a tanulságot és a továbbiakban fel fogom számolni elsősorban a magam részéről egyes esetekben megnyilvánuló bratyiszellemet és abszolút hivatalosan fogok viselkedni. Az elvtérsak sok esetben a közvetlenséget helytelenül értelmezik, félremagyarázzák, n magam részéről a továbbiakban teljes erőmből harcolni fogok a pletyka szellem ellen s itt szeretnék rögtön rámutatni arra, amit Kovács elvtársnő mondott a bírálat és az önbirálat kérdésével kapcsolatban, ook mindenben egyetértek az elvtársakkal, ami az ón munkamódszeremben hibákhoz vezetett, amelyekkel alapot szolgáltattam arra, hogy az elvtársak bizonyos következtetésekre jutottak. Nem volt ás nem jellemző reám a pletyka szellem, vagy birálat visszavetése, s nem értek egyet Kovács elvtársnővel abban, hogy ón azt mondtam volna, hogy tömeg 6lőtt engem ne bíráljanak, a történelmi hűség kedvéért el kell mondanom, hogy egy Ízben beszélgetést folytattam Kovács elvtársnővel nem hivatalos ügyben, amikoris felvetődött a bírálat és az önbirálat kérdése, amikoris mondottam, hogy vannak olyan elvtérsak, akiket ha tömeg előtt bírálnak meg akkor tudják rend- ' behozni a szénájukat, akkor tudják megváltoztatni magatartásukat, mig vannak olyanok, akiknek elegendő, ha szűk kis körben figyelmeztetik hibájára, s már akkor is változtat magatartásán, s ón többek között ezekhez az embertípusokhoz tartozom. Tehát ilyenértelmü beszélgetés folyt le közöttünk, amivel feltétlenül alapot szolgáltattam az ilyen következtetésre. Ebből azt a tanulságot kell, hogy levonjam, hogy a jövőben sokkal jobban megválogatom szavaimat még akkor is, ha baráti alapon beszélgetek az elv társakkal* Az érdekes az, hogy az elvtársakat kértem, hogy a napi munkák során feljött hibáimért bíráljanak és amit a magam részéről követtem is, bíráltam az elvtársakat tömeg előtt, osztályértekezleten, pártbizottsági üléseken, de ez a bírálat viszonzásra nem talált* Ami a fegyelmezetlenséget ás a sustorgást illeti, hajlamosak vagyunk arra, hogy eltúlozzuk és nem vesszük figyelembe, hogy a Pártbizottság kollektívájában van előrehaladás. Véleményem szerint nem véletlen volt az országgyűlési választásoknál, amikor feljöttek az elv társak hozzám ás örömüknek adtak kifejezést, vagy pl. a jelölő gyűlésen, araikor sorba felálltak az elvtársak és elmondták, hogy Tetrovics elvtársnőt példaképüknek látják, ha ez őszinte megnyilvánulás volt, akkor a Pártbizottság jó kollektíváját mutatja, ha nem volt őszinte megnyilvánulás, akkor nem tudom, hogy miért tették ezt az elvtársak, /mert erre senki nem kötelezte őket. A sustorgás kérdésében Kovács elvtársnő központ volt, 5 hónapos pártiskolára való menetele előtt, s ezt a véleményemet még most is fenntartom. Kovács elvtársnő ahelyett, hogy PB. ülésen, vagy választmányi ülésen ahelyett, hogy megmondta volna véleményét titokban gyűjtögette a kérdéseket ás azon a nevezetes alapszervi vezetősógválasztó taggyűlésen a titkárt akarták központi kérdésként állítani, mintha minden hiba Őt terhelné. Jbbben a kérdésben Kovács elv társnő a pártválasztmány előtt önkritikát gyakorolt és ezt most megváltoztatta, ami elvtelensóg* I, • / • rff
