Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/3)

1953-01-23

Í frnmm—m r ~i végrehajtani, hogy milyen feladat hárul itt a Pártbizot tságra vagy az alapszervezetre, ahová azt el kell juttatni, hogy a tag­könyvcsere mostmár véglegesen be legyen fejezve. Horváth Klárái Arról szeretnék beszélni, hogy nálunk elég komoly hiba volt, hogy a taggyűlésekhez a szempontokat nem kaptuk meg időben, de ez nem rontotta a taggyűlések nivóját, mert az volt a jó, hogy hogy a PB. üléseken r sztveszek és tudtam mit kell csinálni. Ezenkívül, amit a Pártbizottség kiadott propaganda anyagot, ez nagy segitséget adott a mi munkánkhoz. A jelentés is felveti, hogy a párttagok közelebb kerültek a Párthoz. Egymásután jönnek a pártonkivüli dolgozók, hogy szeret­nének párttagok lenni. Az egyik pártonkivüli elvtársnő elmond­ta, hogy milyen rossz érzés volt, amikor a taggyűlés napján a párttagok mind elmentek a taggyűlésre, hogy ottvegyék uj tag­sági könyvüket, s ők alig szálingóztak haza egy páran, s nagyon rossz volt neki, hogy ő nem kap tagsági könyvet, mert nem párt­tag* “em akarom mindazokat az eredményeket elmondaái, amik taggyűlés után vannak, de mindez azt bizonyltja, hogy KuaoKk ebben a tag­sági könyv kiadásának nagy szerepe van. "rt Hogy nem vettem ki részemet ab ellenőrző munkából. Nekem egy­szer szóltak az elvtársak, hogy ki kell menni, s én nagyon szívesen ld is mentem volna, de utána telefonált Török elvtárs, hogy nem kell menni. Tehát én szívesen mentem volna. Kovács Dóra: Ennek a tagkönyvcserunek azt is pozitívumként elkönyvelni, hogy a pártonkivüli dolgozókat is megmozgatta, érezt ík, hogy Párton­­bélül ünnep van, ü nnep a tagkönyvcsere és ez kifejezésre ju­tót ugy az üzemi, mint a hivatali alapszervekben is. Pl: A Tan­folyamellátó V.-nál a pártonkivüli dolgozók érdeklődtek, hogy hogyan fog lefolyni a taggyűlés és megkérde tek, nem-e lehetne egy két pártonkivüli dolgozót oda meghívni éo a pártonkivüli dolgozók szeretete megmutatkozott azokban a tevelekben is, amit a taggyűlésekre küldtek. A szakiskolák Rákosi elvtárshoz intézett levelükben felajánlot­ták pl: a Birói Ügyészi Akadémia, akiknek a decemberi tanulmá­­nyi átlaguk 3.9 volt, hogy a vizsgákig 4.5 -re fogják ezt az eredményt javitani. a ezt az elvtársak teljesitik is, ez azt írágja jelenteni, hogy egyetemek és főiskolák viszonylatában az ■ . elsők közé fognak kerülni. Ezzel a' felajánlással kapcsolatban beszéltem a titkár elvtárssal és almondta, hogy azok, akik ed­dig 3.6 tanulmányi színvonalat értek el, egy egésszel javítottál ezt az eredményüket. A taggyűlések másik pozitívuma az volt , hogy olyan párttagok i® megszólaltak, akik eddig hallgattak és mélyen átérezve mondták el, hogy mit éreznek. Talán az volt a taggyűlések hibája, hogy a termeléssel nera tudták kellően összekötni, de ha ez sikerült volna, ez sokát jelentett volna az I. negyedéves terv teljesíté­séért folytatott harcban. De ezsn a hibán még lehetne javitani, ha az alapszervek figyeleméi kisérnék a taggyűlésen elhangzott vállalásokat, ez azonban nincs meg m ndenütt. A mi feladatunk, hogy az alapszerveket erre rászorítjuk, hogy a taggyűlések nyo­mán emberről emberre nézzék meg, hogyan állanak afelajánlások­­kal. A taggyűlések azt is bebizonyították, hogy az érzelemreható agitáció nagy hatással van az emberekre és ezért a legközeleb­bi ismeretterjesztő előadást is az érzelemre építettük fel, a Kommunista Pártok a békeharc élén címmel. Szeretném felvetni, hegy azért szükséges, hogy a Pártbizottság tagjai menjenek ki ellenőrizni, mert jobban tudják visszaadni azt, ami ott tör­tént és abból mi további agitációt tudunk folytatni. h

Next

/
Thumbnails
Contents