Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-01-25
f |------------------------------------r - ~ i I Ugyanakkor teljesen el van hanyagolva a szemléltető agitáció. Általános I jelenség, hogy a szakszervezetek gyenge és elég béna aktivahálózattal I dolgoznak# ami adódik abból, hogy kevés van közöttük - kivéve a Budai Magast -, akik választás utján kerül/nek a szakszervezeti funkcióba. Az I aktivisták nevelésével keveset törődnek, megelégszenek csupán azzal, hogy I a szakszervezet aktivahálózata, ugyák// részt vesz a Párt által szervezett I oktatásba politikai vonalon.. Hiba az, hogy a politikai iskolákon tanulta-I kát kevesen tudják a gyakorlati szakszervezeti munkába levinni. | Élesen elhatárolódik §„ szakszervezet tevékenysége a felülvizsgált üzemek-I ben és hivatalokban, .zerai vonatkozásban feltétlenül megmutatkozik a ver-I seny munkaielajánlásokban a kommunisták élenjárása, de ez annál kevésbé | mutatható ki a vállalati szakszervezeteknél. Úgy a fütőházbán, mint a I Budai Magasépítésnél, a Dobezgyárban a kommunisták a verseny' szerzői és élenjárói. Hivatalokban a verseny és munkaieljánlás általában papírforma, I konkrétan nem lehet kiértékelni. A hiányos politikai munkándc eredménye, hogy a szakszervezeti demokrácia nem helyes utón fejlődik. Közelebvrőtopedig a szakszervezeti demokrácia alatt a dolgozik élnek ugyan a felszulalási és bírálati jogukkal, de ez főképpen abban nyilvánul meg, hogy megkapják-e a rendeletek által biztosl- I tott szociális juttatásokat, védőétellel, vagy lábbelivel való ellátást, í de nem foglalkoznak egy-egy szakszervezeti gyűlésen vagy termelési értekez I leten behatóan magának a munkának a megjavításával, vagy beváltan jól ai-I kalmazott munkamódszerekkel. Legkirívóbb ez a tapasztalatunk a Béli fűtők I nél, ahol igen éles viták keletkeznek 1-1 szakszervezeti értekezleten I atekintetben, hogy nem kapják meg a nekik járó fuhát. Természetesen a szál I szerv® et követett el ezen a téren súlyos hibákat és megelégszik központ-I jának bürokratikus kibúvóival, de nem megy a magasabb forumokhoz, vagy nem kéri a Pártnak vagy a pártbizottságnak a közbenjárrá át. jó utón jár rá fejlődik a szakszervezeti demokrácia a Magasépítőnél, ahol újabban megfelelően vannak étszervezve a termelési értekezletek rá szakszervezeti gyűlés ek. Fejlődés mutatkozik az utóbbi helyen a bírálatoknál és az épitő I kritika terén. I "Italábane gyik felülvizsgált üzemben sincs a szakszervezetnek munkatérj ve. A fő hibát itt abban látjuk, hogy ha a pártvezetőség csinál is magá-I nak tervetp nem fordít gondot arra, hogy abban a részben, ahol a tömegszei I vezetékkel és megerősitéstikkel foglalkozik, nem ad konkrét támaszpontot I a szakszervezeti vezetőségnek arra hézve, hogy hogyan hozza összhangba a munkatervét a Pártvezetőség szakszervezetekre vonatkozó munkatervével, I Hiba az is, hogy maguk a pártvezetőségek nem kérik számon a szakazervezeti vezetőségétől, hogy egyáltalán készitett-e magának tervef0 Magától I adódik és ezzel 1® pceolatos az a hiányosság, hogy komoly hiba van a Párt-I vezetőség ellenőrzésénél a szakszervezet felé. I Igen fontos, hogy a Pártszervezetek irányt vegyenek arra, hogy a csoportvezetők és bizalmiak között megfelelő kapcsolat és együttműködés épüljön ki. I A felülvizsgált helyeken általános az a megállapításunk, hogy a ///////// /////////$}(/ pártépités terén a Pártszervezet nera veszi eléggé igénybe a szakszervezetet. Legtöbb helyeken magának a Pártnak kell I felszínre híznia azokat a kádereket, akiket érdemesnek tartanak a tagje-I lőltségre. Egyik helyen sem talákoztunk olyan megnyilvánulással, hogy a I szakszervezet adott volna tagjelöltet a Párt-nak. Ez az egyik legdöntőbb hibája a szakszervezetnek, hogy nem tud magának kellő tekintélyt szerezni a dolgozók előtt. És természetesen a tagjelöltek ilyen formában is sziveden vállalnak munkát & szakszervezeten belül. t •/, ö