Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-01-25
^ ’ — ——— ----------§m*— , r „ i A szakszervezet általába® gy enge munkájának tulajdonítható, hegy nera tudnak kellő mértékben segitséget nyújtani a vállalat vezetőségnek. Ez adódik részben abból, hogy a szakszervezeti vezetők re ra szakemberek a megik területén, másrészt pedig abból, hegy egyes szakszervezeti vezető nem is igyekszik a szatorenalat elsajátítani. Ez a jelenség állapítható meg a Budai Magasépítőnél és a Dob©zgyárban. Es - mint már elailettük - a szakszervezeti vezAőség 1-1 kampányfeladat megoldására szorítkozik. Más vonatkozásban pedig a szalszervezeti adminisztrációra. Fejlődés tapasztalható a Budai Magasnál, ahol kezd a dolgozók, egyszerű jártonkivülíek öntudata is fejlődni, kezd kibontakozni és már vannak példák arra, hogy na guk a becsületes dolgozók róják meg éa Ítélik el a fegyelmezettlen vagy erkölcstelen dolgozókat. Ezekre a megnyilatkozásokra sajnos csali a vállalatvezetés vagy a pártszervezet reagál rá hiba, hogy ezeket az alkalmakat és ezeket a jelenségeket nem maga a szakszervezet veszi kézbe rá fejleszti tovább! Általános jelenség, hogy a dől ©zók problémái közül csak bérügyekkel foglalkoznak, intézkedései le ginkább elhamarkodottak, anélkül kapcsolódik bele a szakszervezet a dolgozók ügyeinek intézésébe, mielőtt azt tészleteiben megnézné és megvizsgálná. Tehát joggal mondható az, hogy a szakszervezet legtöbb esetben a tömeghangulat uszályába kerül. Kiváltképpen ez tapasztalható a Magasépítő Ipari Vállalatnál. Továbbá azon baleseti vl cberendezéseknél, valamint baleseti intézkedésekkel a szakszervezetiek mélyrehatóan f©gOLalkoznak. Vállalati viszonylatban, mint az OFI.-nál,az * Állattenyésztő és Kutató Intézetnél a szakszervezet fél a né psz erűt len feladatoktól. Nem szívesen avatkozik be olyan dolgokba, amelyek pl. a munkafegyelem megerősödését szolgálnák. Az M.T. határozatait és rendeletéit a szakszervezet funkciunériusai ismerik., azonban annak tudatosítása, illetva gyakorlatba való átültetése kevés bé történik meg. Ezen határozatok gyakorlatban történő alkalmazása nehezen megállapitható a Dobozgyár viaecnylatában, mivel ott már az előző pontokban foglaltakból kitűnik, hegy a beállított funkcionáriusok még rö- ‘ vid ideje töltik be funkci0jukat, A Budai Magasépítő viszonylatában ez a vállalatvezető ©ég részéről bontakozik ki a büntetéseken keresztül és a megrovásokon keresztül és a szakszervezet csak mint fegyelmi bizottságon ,—„ keresztül érvényesíti ezen rendelkezések gyakorlati kivitelezését. Az üzemi bizottságok és műszaki értelmiséggel való foglalkozást nem tudják áltuL á.nositani, mivel minden tizemben mások és mások a körülmények. A Budai Magasééitő Vállalat viszonyában a szakszervezet résztvesz a műszaki értekezleteken, ott foglalkozik a m.unkavereeny kérdésével, valamint szervezeti kérdésekkel, de ezekből hiányzik a politikai tartalom. Az Grszágos Földméréstani Intézetnél, mint műszaki intézetben a ezakseervezetnek túlnyomó része műszaki dolgozókból áll, igy azok közvetlen vannak mozgósítva 1-1 kampány idején rá azon túlnyomó $-ban részt is// is vesznek, Aktiv szakszervezeti munkára beállítani őket azonban nem lehet a már eAlitéttéknél fogva, mivel csak a téli hónapokban vannak központi munkahelyükön. A szakszervezetek életében nagy általánosságban tapasztalható, hegy a munkaverseny nyilvánosságát elkonspirálják, a felajánlói ok teljesítés ét nem' ellenőrzik, csak regisztrálják. Agitációs munkát egyáltalán nem fejtenek ki sem a terv teljesitéséfe, sem a munkafegyelem megszűr rditására. Mindezeket a Fért feladatainak tartják. Nem fe£lalkoznak továbbá a sztahanevistákkal és azoknak továbbnevelésével és a sztahanovista mozgalom kiszélesítésével. Kmf . Grausz István I Szeredi István ró Fatócs Lajos ./, ^ $ /Bartolf József s.k,/
