Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)

1952-11-14

-V- I

gének a kérdése forog kockán, össze-vissza pletykáznak, s ez nem megengedhető a Pártbizottságon. /////

Tudomásomra jutott továbbá, hogy sokszor a bírálatommal nem értenek egyet az elvtársak, amikor egyes osztályok, vagy szemé' lyek felé a véleményem, mint a P.B. titkára megmondom. Ezt nem kommunista módra csinálják, amikor a hátammögptt beszélnek értől, ahelyett, hogy a szemembe megmondanák, hogy miben ne? értenek egyet. Kezd kialakulni egy olyan helyzet, hogy a Párt bizottsági ülés után elkezdenek beszélgetni arról, hogy helyes volt-e a bírálata Petrovics elvtársnőnek, vagy nem folt helyes és a legtöbb esetben ugy van felvetve, hogy nem volt helyes, vagy nem nagyon értek azzal egyet. Legutóbb Csernák elvtárs azt mondta Kovács elvtársnőnek, hogy ez nem segit ség, amit az ágit .prop.osztály kap a pártbizottsági ülésen az ilyen kritika által, mert sirva fakadtak. A sírást azonban az váltotta ki belőlük, hogy az elvtársak kiprovokálták azáltal, hogy azt mondták Kovács Bóra elvtársnőnek, meg Lerch elvtársnőnek, hogy nem segitség az osztálynek ez a birálat, jóL megkaptátok a magatokét .

A pártválasztmányi ülés nemrégen tárgyalta Ágoston esetét, ép^ pen hasonlóan mondta Ágoston Csernák elvtársnak, hogy én nem

segítem a Tanácsot. Nem szeretném, hogy a Pártbizottságon belül újra és újra ilyen kérdésekkel kelljen foglalkozni. Lehetetlen helyzet, hogy az elvtársak a szemembe non merik megmondani a véleményüket es a há am mögött összeugrasszák az embereket.

Az az ember, aki birálatot kap, nyilván elkeseredik abban a percben és olyan érzése van, hogy nem áll ez annyira és &a még valaki a fülébe dugja a bogarat, akkor természetesen a bírálóban rosszat/ lát és személyeskedik.

Az elvtársaknak azért vetettem fel ezt 9 kérdést, mert nem megengedhető, hogy ilyen dolgok legyenek. A XIX. Pásd;kongresszus anyagából levonhatjuk ilyen éEtelemben is a tanulságot, hogyha mi örökké egymás előtt tisztázgatunk kérdéseket, ezt az ellenség kihasználja, a fejünk felett fog táncolni és ő fogja a hasznot belőle húzni. Vonjuk le ebből a tanulságot, mielőtt szokássá nem válik, mert mindez idegen a párttól. Vagy elfoga^ dóm a birálatot, vagy pedig nem fogadom el, de amennyibe n

előzőleg egyetértettünk azzal, pontot tettünk rá, akkor legyen rajta pont és ne egymás háta mögött beszélgessünk róla.

Grőber Antal: A magam részéről a Párt biz ott sági ülésen hallottakból mindig csak _ .... jajokat vetettem fel Brezovszki elvtársnak, amelyek hiányosságként szerepeltek a P.B. ülésen a Rendőségi pártszervezet munkájával kapcsolatban. Több esetben jött azzal Brezovszky elvtárs,-hogy nem tudom miért haragszik már a Petrovics elvtársnő.

Mire én azt válaszoltam neki, hogy azért mert kritikát gyakorol feléd Petrovics elvtársnő, ez nem jelent haragot. Megmondta® neki, hogy javítsa meg a munkáját, és akkor dicséretet fog kapó ni. En nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy Brezovszky elvtárssal a felvetett kérdésről nem történt beszélgetés.

Csernák István: Brezovszky elvtárs kérdésében soha nem beszéltem senkivel erről.

A másik kérdésben pedig, megmondom őszintén, mem vagyok loo % ig biztos abban, hogy Kovács elvtársnővel való beszélget ésemet ugy kezdtem volna el, hogy'*na jól megkaptátok a magatokét."

Ezt az elvtársak kommunista becsületére bizom. Nem volt szándékomban egyáltalán az elvtársnőkkel való beszélgetésemkor összeugratást előidézni a Pártbizottság egységében. El kell mondani az elvtársaknak, hogya P.B. ülés után itt maradtunk és a két elvtársnő elmondotta, hogy Petrovics elvtársnőnek e-I

rős volt a bkrálata és a szervezési osztály felé nem adja meg ugy a birálatot, mint az ágit. prop. osztály felé., és a

1 9 ' ■ I ■ -----