Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.96.a/3)

1949-09-06

P-wíw. -1

Jegy z ő k ö n y v I ’ ‘ ' te \

Készült az I949. szent. 6-án megtartott rendkívüli rártbizottsági \

ülésről. • l \..

.Jelen vannak: a Pártbizottság részéről: Lelkes Vilmos, Telkei János,

Moldvai Sándor, Deák Bertalan, Tárkony! György, Simon

Margit és Horváth tde elvtársak. ..lintmeghívottak az Állami Nyomdából Ágoston László, Elénk Frigyes, Farkas István ás ©Izéi György elvtársak. A Dávid Dobozgyárból: Schumi Istvánná, Zsolnai János ás Laskai Mária elvtársak, A Mezőgazdasági Tudományos központból: Bodnár Lajos ás Fülöp elvtársak.

Török Vilmosná elvtársnő, mint jegyzőkönyvvezető.

Deák elvtárs megnyitja az ülést. Egyetlen napirendi pontunk van a

'Nagybudapesti Pártválasztmány határozata. Fölkérem Lelkes elvtársat tartsa meg referátumát.

Lelkes elvtárs: A pártválasztmány határozatát a mi kerületünkben is f~\ végre kell hajtani. Nem ^Dníiyü dolog megvalósítani, de

mégis ardKytÍ|V4aíViCÖö|:,^el:>1:),' Mnt ahogy a kinai, vagy görög siéSráda*gK&r'ca szocializmust. Legnagyobb nehézségek a ;’>mw\8fcá-kenyságének emelése

karaiVrnitatkqzn&. Sf táliá, elvtárs mondotta: a Szotfializi7ius Vsih" úgy győzne a l/ap ital izmust véglegesen,

ha sokkal nagyobb termelékenys^jet Épz létre. Rákosi elvtárs most Pártunk kö^ixontiMfelaírátául tűzi ki a termelékenység emelését. A'mái" Pártbizottsági ülés anyagát 4 pontban foalaPhatjuíj .ásszá':

1./'a termelési fegvM'ómfe egyéni felelősség kérdése,

2./ a munkaverseny,

3./ a norma kérdése, ' * •

4./ az értelmiséghez való, viszony kérdése.

A felszabadulás óta hatalmas politikai és gazdasági fejlődésen mentünk keresztül, .illetszínvonalunk állandóan emelkedik. A jegyrendszer megszűnt, az idén több mint 500.000 dolgozó nyaralt, az egyetemeken 42 %-ban foglalnak helyet a munkás és parasztfiatalok, megszüntettük -a nők és férfiak közötti egyenlőtlen bérezést.

..-x Ipari termelésünk jelenleg 27 %-kal nagyobb, mint 38-ban volt, és ma már ott tartunk, hogy hiány van szakmunkásokban, elsősorban mintákíszitákban.

A munka termelékenységének emelését elsősorban a rejtett tartalékok biztosítják, /munkamódszer átadás, üjitó moggalom, brigád.mozgalom, álmunkáskörök stb./.

Az egy munkásra eső termelésnek állandóan emelkedni kell. Ennek előfeltétele a marxista-Leninista elmélet tökéletes elsajátítása. A termelékenység emelése nem azt jelenti, hogy a munkásokat lenyúzzuk és kizsaroljuk. Uj módszereket kell bevezetni a termelésbe, korszerűsíteni kell a gépparkot, meg kell vizsgálni a szűk keresztmetszetei. /Állami Nyomdában az anyagmozgatás ás könyvkötészet, DávidOöyárban a bi^elő gép/ Az ipari termelés 1949 második felében 7 1/2 %-kal, a munkálok száma pedig 8 1/2 %-kal emelkedett, teltet az egy munkására eső termelés csökkent.

Nagy a munkafegyelem hiánya. Régen 3 1/2, 4 / volt a betegek száma, ma 11-13, sőt 17 %. A vizsgálatok megmutatták, hogy a betegek -nagy része szimuláns volt.

I z-