Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.96.a/2)

1955-02-18

r 7- 5 -kentési teljesítés 1954-ben. - A szovjet újítójognak megfelelőén 1955-ban Magyarországon is bevezettük az egyszemélyi elbírálást.

Ez azt jelenti, hogy a beadott újítást lényegében minden vállalatvezetőnek el kellett fogadnia, ha tényleg megvalósították és pénzt fizettek érte. Tagadhatatlan, hogy egy vállalatvezető feje nem lehet káptalan és nem emlékezhet vissza minden egyes újításra. A kérdés másik oldala az, hogy országos viszonylatban az újítási előadók fluktuációja hatalmas. Az Országos Találmányi Hivatal 1954 nyarától kezdve leállította oz ötletnapokat és csak aoban az esetben lehet ilyet tartani, ha egy--igy vállalat a minisztériumnak előre beadja tervét. - Az ujltómozgalom fontos kérdése a bevezetés is, amit az elmúlt évben nem tudtak különböző nehézségek miatt megvalósítani, nem volt béralap, nem volt túlóra, egyik rendelet keresztezte a másikat. 1954-ből 5o ezer olyan javaslat ven országos viszonylatban, amely nincs bevezetve.

Petro elvtársj a szép tervtelj esi iffs mellett néhány helyen azt látjuk, hogy 'áz anyagréf ordít ás, munkabérfelhasználás, igen rossz képet mutat. Ez nem mai probléma. A szovjet építőiparban például megvan "■ró adva egy-egy létesítmény előállítására n szükséges anyagmennyiség,

bérmenny iség, stb. Nálunk ezt a bérmenny iséget és anyagmennyiséget nem tartják be. részben az ellenőrzés hiánya miatt, részben talán érdektelenség miatt, öntudatos munkás megtakarítást akar elérni.

De sokkal nagyobb eredményt tudnánk elérni akkor, ha anyagilag is érdekeltté tennénk a dolgozókat. Ha például egy férfiöltönyre

2,8o méter anyag van kiadva, s a munkás minőségi romlás nélkül ki tudja hozni az öltönyt 2,7o méterből, a tiz centis megtakarításból bizonyos százalékot a dolgozónak kellene megkapnia. lem elég csak a vezetőket jutalomban részesíteni megtakaritás esetén-.

Az 1955 évi terv teljesítésére máris kihatással van, hogy az épitőipari vállalatok nagy többsége február 19-én még nem ismeri éves, sőt negyedéves tervét sem. A Mezőgazdasági Épitőipari Vállalatnál a taggyűlésen felvetették, hogy hogyan indítsák meg a felszabadulási versenyt, amikor nem ismerik a terveket.

Ahol nyolc emberre volna szükség, 16-an dolgoznak, mert nem tudják elhelyezni őket, nincs munkájuk. Tizenhat embernek kell bért fizetni, dó teljesítményük kicsi, a dolgozó pedig elégedétlen , mert nem tud keresni. Az építőiparban 2.5 év óta állandó átszervezés folyik, aminek következményei rendkívül károsak. Ebben a tekintetben a minisztérium is hibás, amikor intézkedései nem elég megfontoltok. Szűnjék meg v^ye a bizonytalanság az épitőipari vállalatoknál és valóban alkalmazzák a szovjet rendszert.

Kenyeres elvtársnő: Noha az MTI nőm termelő vállalat, vari ipaii rovata,

omelyriek’ “feladata, hogy tudósításaival segítséget nyújtson a termelő vállalatok munkájában. Az újításokkal és a műnkamozgalmokkal kapcsolatban le kell szögeznünk, hogy a kettő nem azonos fogalom, t bár összefüggnek egymással. Az ujitás munka mozgalommá alakulhat

át, ho olyan a jellege. Inkább munkauozgálmákról, mint újításokról kellene beszélnünk. A munkamozgáLmak körül nincs minden rendben.

Egy üzemben elindul egy munkamozgalom. Több eset volt, hqgy az MTI munkatársai indítottak el egy-egy mozgalmat, mint például a Kuznyecov-mozgolmat, vagy a bányászatban a Péntek-mozgalmat. Az , üzemdc szívesen fogadják a mozgalmakat, amelyek azután bizonyos

| idő múlva elhalnak. Nem mindig tudjuk, hogy miért. A Péntek-mozga: lomról a minisztérium egyik osztályvezetője kijelentette, hogy nera

is jó mozgalom, munkatársaink ne Írjanak róla. Ezzel a mozgalom elhalt. Ezek utón a bónyósztanócskozáson dicsérték a Péntekmozgálmát és felszólították a bányászokat, hogy vegyenek részt abban.

I* i 11