Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)

1954-05-20

r A ~i- 5 - fy0®x \ A hibák főoka abban vam hogy t ervezőiydáüfflfjleinjfeár.­­gyalják rendszeresen a* politikai tömegnunka tartalmi é/mgfliiitt i'Tffm kér­déseit, az agitáció még mindig reszort jelleggel bir, a^ art vezető ségi ülések napirendi pontjai meglehetősen felületesek, a napirenden belül nem diferenoiálják a politikai munkát a rétegeket fi gye lembe véve, nem dolgoznak ki agitációs drveket, melyeket a népnevelők s z e mé ly r e szó ló an alkalmazhatnának. Nem fordítottak gondot arra, hogy a népnevelői háló­zatba több régi és uj értelmiségi dolgozót állítsanak be, akik ált a Iá - nos műveltségűknél, szakmai gyakorlatuknál fogva, megfelelő elméleti fel­­készültséggel sokoldalú agitációt tudnának kifejteni miközben maguk is^ példamutató gazdasági és politikai munkát végeznének. Nem tanulmányozzák pártszervezeteink azt, hogy melyek azok az agitációs módszerek^ amik al- ' kalmasak arra, hogy érteImiségieinlchez közelebb kerüljünk és Végérvénye­sen magunk mellé állítsuk a kormányprogramm végrehajtásában. Ágitációnk tartalma a fizikai dolgozók között; a./ A kormánypr ogramm magyarázatának egyoldalúsága ugyan­olyan mértékben fennáll termelő üzemeinkben is, mint az értelmiségiek te között. Ebből következett, hogy az év elején általában .. lazult dolgozó­ink muri. ka fegyelme úgy telepitett üzemeinkben, mint az építkezéseken, mert aktivistáink belenyugodtak abba, hogy egyes dolgozók, mint pl: az Állami Nyomdában csak az életszínvonal emelésének kérdé-seiről beszélje­nek, ott támasszanak igényeket, de ugyanakkor magukkal szemben nem állí­tottak megfelelő követelményeket. Pártszervezeteink ós dolgozóink is fő­ként csak a jogokat hangsúlyozták ki, a kötelesség kérdéséről sem tag­gyűlésen, sem pártbizalmi értekezleten nem szóltak. Ennek következtében növekedett az igazolatlanul mulasztók é,s a késők száma, ni nyilvánvaló­an hozzájárult a terv lemaradáshoz is. Építőiparunk konm . stái is hajlan­dók voltak mindent betudni a kétségtelenül fennálló objektív nehézségek­nek / kemény tél, szállítási nehézségek, stb/, és szemet hunytak a he­lyi lazaságokból adódó lemaradások felett. helyenként jelentkezett a ve­zetők liberalizmusa, amikor engedtek a jogtalan követeléseknek és maga­sabb bérbesorolást, lazább normákat illeüéktelen szociális juttatásokat biztosítottak a követelő hangok hatására. Az ilyen vezetőkahelyett, hogy ^ megmagyarázták volna a munkásság valódi érdekeit, azt hogy a kormány - programm nem egyes emberek és csoportok élet színvonalát akarja emelni a dolgozók egészének rovására - népszerűségi politikát folytatlak, uszály­ba estek és nem látták, hogy ez a politika káros a pártra, káros a nép­re . ;:’:7 tó .' • . tó- " 'y\ - “tó. '-A: , ' ' ' . .. 'tó ... \ A yY V '' ' - 7 fi. tó. . ’ '.A ■ j b./ Nem folyt agitáció a munkásság felé úgy, mint a ha­talom birtokosa felé, aki felelős azért, hogy milyen szilárd talpköve proletárdiktatúránknak a munkás-paraszt szövetség, mert ha folyt volna, nem szaporodott volna el a paraszt és szabadpiac ellenes hangulat, meg­látták volna dolgozóink különböző intézkedéseinkben a városi, ipari mun­kásság érdekeit is a parasztság érdekeinek kifejezésre juttatása mellett. Építőipari, munkásaink között is akadt Olyan, akik nem értve meg a kor -, mányprogramraot, az ipart elhagyva nem a falusi feladatok megoldásának se. it ősére tértek haza falujukba, hanem " maszekok "-nál keresték élet­céljukat „ A politikái munka gyengesége okozta, hogy annak ellenére, hogy „z energiahiányból, kemény télből, aiyageHátáéi zavarainkból adódó ne­hézségek közepette dolgozóink igyekeztek helyüket megállni - későbbiek­ben negsem értették meg eléggé azt, hogy* felemelkedésünk egyetlen helyes útja az uj szakrcz; célkitűzéseinek következetes és részleteiben történő megvalósít ára.-/­t 3 L ' ' ~... _ j

Next

/
Thumbnails
Contents