Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1954-05-20
T | c./ Fizikai dolgozóinknak nera magyaráztuk meg hogyan fedeződik lei kormányunk programmjábán a nemzeti egység politikája, amikor olyan célokat tűztünk ki magunk'elé, mely az osztály ellenséget kivéve minden osztálynak,^ a munkásosztálynak, parasztságnak és minden rétegnek az értelmiségnek és kispolgárságnak is egyaránt érdeke. Ezért féltékenyek a parasztságra, ezért alakult ki .értelmiségellenes hangulat a fizetés miatt, ezért nem értették meg, hogy a nemzet programmjának végrehajtása nemzeti összefogást igényel, mely végső soron a szocialista társadalom építésének ütemét gyorsít ja és ezzel párhuzamosan és fokozatosan emelkedik az életszínvonal. d./ A tervek teljesítéséért folytatott harcnál sok eset> ben csak az egyéni érdek szemelőtt tartása domborodik ki, mert alapszerveink nem magyarázták meg, hogy nem akaármilyen tervteljesitére, hanem olyanra van szükségünk, hogy olcsóbb, minő ségi lég kifogás olhatatlan nagy mennyiségű közszükségleti cikket gyártsunk. Nem érttettük meg, hogy csak termelékeny munkával, csak az árubőség biztosításával tudjuk folytatni árcsökkentő politikánkat. Ahol lemaradás van a tervben, ott lemaradás van törvényszerűen az élet színvonalban is. Az e téren mutatkozó bajokat sókkal őszintébben kellett volna feltárnunk dolgozóink előtt, negmagya- te rázva azt is, hogy a termelés elégtelensége a sorozatos béralaptullépé- ' sek és ro szminő §égü munka akadályozza a jogos problémák teljesítését, megoldását is. Építőiparunk dolgozóira sem volt hatékony a népnevelő munka, mert azon'a területen legnagyobb a lemaradásunk, amely pedig egész országunk lakosságának égető problémája; a lakásépítésnél. Ugyanakkor erőteljesen harcolnak azért, hogy korszerűbben berendezett munkásszállásokban lakhassanak, hogy sportpálya álljon rendelkezésre, hogy javuljon az üzemi étkeztetés, melyek ugyan mind jogos problémák, de alapszerveink, aktivistáink nem tárják fe 1 ő szintén, ,h ogy ezeknek a jogos problémáknak megoldása sem oldható meg azonnal. Összefüggésében, nem mutatja meg az agitáció az egyes h' 7-gádok, az egyes üzemek munkájának szoros kapcsolatát, az egész társadalom és ezen belül az épitőipari munkások igényeinek kielégítése szempontjából, azt, hogy a drága és selejtes termelés saját érdekeikbe ütközik. e „/ A politikai tömegnunka javulása eredményezte, hogy a W f udai Dobozgyár dolgozói helytállva a termelésben háromszor egymás után lüzemmó lettek. Jó munkájuk eredméyeként az első tervnegyedben fizetésükön kivül több tízezer Ft. pénzjutalomban részesültek, az ujabb beruházások folytán munkahelyük kulturáltabb lett, szociális el] atottságuk javult. Ennek ellenére m ígis. azt kell megállapítani, hogy elégtelen a jelenleg folyó nevelő munka, mert nem küzd következetesen az olyan elégedetlenkedőkkel szemben, akik kijelentik, hogy nem tudnak húsból jóllakni. Ez is az agitáció őszinteségének hiányát jelenti,"a kényes kérdések " elhallgatását mutatja. Ahelyett, hogy megmagyaráznák az elégedetlenkedőknek a Szabad Nép különbözőbb cikkein keresztül is, hogy falusi párt és állami szerveink munkájának hiányosságai, az állampolgári kötelezettsé-* gekre való mozgósítás hiánya következtében komoly hibák vannak a beszolgáltatás! kötelezettségek teljesítésében. A falusi népnevelő munka el- . hanyagoláaa teret engedett a kuIákok aknamunkájának, a beszolgáltatás elleni ténykedésnek. A hús hiányról, - amely kétségtelenül fennáll disznóhus tekintetében - a mi népnevelőink hallgatnak és nem magyarázzák meg, hogy az előbb említetteken kivül ehhez hozzájárult az a száj és köromfájásos megbetegedés, aaely az elmúlt években állataink között pusztított. I 93 \ L ~