Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-08-26
rr ■ — h ff Előfordult az is, hogy az elmúlt vezetőségi ülések 'egyikón, ff hogy az elnökünk beteg volt, a gazdaságfelelősünk szabadságon", ágit.prop. titkárunk nincs, igy a szervezőtitkár ós én képeztük az ossz vezetőséget. Ez komoly hiba elv társak, mert . a kollektivitásban rejlik a pártvezetés legnagyobb ereje. A Právda vezércikke ezt mondja ezzel kapcsolatban: " Bármilyen tapasztalk is a vezetők, nem tudják pótolni a kollektíva tapasztalatait ós ismereteit. Minden vezető szervben vannak emberek, akik nagy tapasztalatokkal rendelkenek, és ezek felhasználása elősegíti, hogy helyes határozatokat hozzanak, emeljék a vezetés azonvonalát." Es itt meg kell mondanom elvtérsak, hogy ón magam is azzal sértettem meg a kollektív vezetés elvót, hogy magamba azt gondolva, hogy a többi vezetőségi tagok képzetlenek, a munkák nagyrószót és az. ezzel kapcsolatos teendők elvégzését magamnak tartottam fenn. így nem lett pártmunka reszortként felosztva megfelelően,,a vezetőségi tagok között, ami ismét az ő felelősségérzetük csökkenésére vezetett ás fya képzetlenek voltak, úgy ez a módszer csak ahhoz járul hozzá, hogy továbbra is képzetlenek maradjanak. ^ nálunk az alapszerveZ6t tagsága 7o árudéban van szétszórva, maguk a vezetőségi tagok is kint vannak a területen. Ez kétségtelen objektív nehézség, de semmi esetre sem menti a kollektív vezetés megsértése terén elkövetett hibáinkat. Ez a hiba végső fokon oda vezetett, hogy a pártvezetős ég ós a párttagok közötti kapcsilat lazult meg. yilvánvalóan mert a titkár egyedül nem képes a párttagsággal agy foglalkozni, mint 5 pártvezetőségi tag. j A második kérdés az ideológiai munka lebecsülésének a kérdése, í mely nálunk megnyilvánul, elsősorban abban, hogy elméletileg nem elég képzett elvtársak foglalnak helyet a pártvezetőségbe® Siuzűdoznak a tanulástól. A vez. ülések napirendjére nem tüzünk ‘fontos elméleti kérdéseket, olyan pl: mint a klerikális reakció, vagy a szociáldemokratizmus kérdése. Ebből magától érte tődően következik az is, hogy nem is tudtak kellően harcolni a klerikális reakció, a szociáldemokratizmus , megny ilvánulite1- | ival szemben. A pártoktatás 6gyik fogyatékossága volt, hog} I nem kapcsolatuk eléggé össze az elméletet a gyakorlattal, nem neveltük az elvtársakat önálló gondokódásra. Ez megmutatkozik | abban, hogy a pol. iskolát végzett elvtársak muriéhoz való viszonyában, a versenymozgalomban váló részvételben nem jelentkezett fellendülés, amelynek be kellett volna következnie, ha az elmélet kérdéseit a mindennapi problémákkal helyesen összekap :csoljuk. Pl: A vásúrlókhozvaló viszony. Nekünk látni kuli azt hogy a párt és kormányhatározatot csak úgy tudjuk megfelelően vállalati viszonylatban végrehajtani, jxxxxt:xgx&g ha a gazdasági feladatokat és' célkitűzéseinket megfelelően támasszuk alá elvileg, tehát ideológiai munkával, ha érzik ós tudják, 1 dolgozóink azt, hogy ez a párt és kormányhatározat a szocializmus gazdasági alaptörvényéből fakad, melynek célja az egész dolgozó nép állandó növekvő anyagi és kulturális szükségleteit maximálisan kielégíteni. #nnek tudatában a mozgósítás a feladatok végrehajtására, sokkal eredményesebb kell, hogy legyen. i Alapazérveze tűk másik gyenge pontja a bírálat és önbirálat „alkalmazása. Itt meg kell mondanom, hogy nem lehet azt állítani, hogy a mi párttagságunk nem birál. Taggyűléseken, aktíva értekezleten, helyesen és jól megbírálták a pártvezetőség munkáját. Felvetik élesen a hibákat, ^küzdöttek a félelemnek az érzését, hogy bírálatuknak a vállalattól vaü elbocsájtás L -lessz a következménye. ■ - _ “ i
