Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-12-11
t mmmmmm * 7 jalb- ^ ^ jf Y*j| ' "'■- ' 7 I I ■-■ 1''' i • ■ . r ; \ i „ . , '< >- 7 i * './•}• P 0 ük tete.,, , ,tó-.i._Ji, “H. ! xix 7V-..*;-- jU> .•“-,.=.<2 '■'<-». ..'-• v, -->te te 7-ac- a.aJL i I • X' 6 \ » < ./.v.u.wu.. A szakosított titkári értekezleteken tapasztaltuk, hogy az oöéményeket nem dialektikusán vizsgáljuk. Pl. az uj szakasz kérdését abban látták, hogy arcoal © mezőgazdaság felé fordulunk és engedményeket teszünk a parasztságnak. Nem ismertük f6l tehát az uj szakesz lényegét, azt hogy Pártunk Központi Vezetősége a szocializmus építésének olyan irányét határozta meg, amely lehetővé teszi népünk ós elsősorban a magyar munkásosztály életszínvonalának gyorsabb növekedését. Ez az, ami alapvetően uj a múlttal szemben, a helyes jelszó tehát %rooal a dolgozó nép felé"! Marxiata-leninista képzettségünk elégtelen volta végett I összekevertük a cél és eszköz kérdését. Nem láttuk, hogy a mezőgazdaság f fejlesztése eszköz ez uj szakasz, uj, nagyszerű fgfeledatának, népünk jóléte gyorsabb növekedésének sikeres végrehajtására* Hogy az uj *za-L kosz fejlődésünk törvényszerű következménye, s hogy pártunk a marxilenini 6lméletr6, az objektív gazdasági törvények alapos ismeretére támaszkodva minden történelmi szakaszban ki kell, hegy dolgozza a helyes ós tudományosan megalapozott politikát, mely visszatükrözi a társadalom anyagi élete fejlődésének szükségleteit. Sokon azt hitték, hogy lemondtunk a szocializmus építéséről ós nem látták, hogy az ipar területén eddig elért hatalmas eredményeinkre támaszkodva erőteljese fejlesztjük a mezőgazdaságot és kiküszöböljük azokat e hibákat, melyeket a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye megsértésével elkövettünk. Propaganda munkánknak meg kell cáfolnia azt a téves nézetet, hogy a parasztságot túlzott mértékben előtérbe helyezzük, rá kell, I hogy mutassunk arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló intézkedések elsősorban munkásosztályunk érdekeit szolgálják. Az elmúlt óvek ! során mind a párttörténet, mind a politikai gazdaságtan kérdéseinél j foglalkoztunk az átmeneti korszak gazdaság-politikájáról szóló elméleti kérdésekkel. Formális tanulásunk jutott kifejezésre most a KV. határozata után, amikor olyan nézet alakult ki a különböző oktatási formákon, hegy hazánkban most kezdődik a NÉP. korszakf Évek során nem vált tehát világossá előttünk, hogy a NÉP. a kapitalizmusból a szocializmusba való | átmeneti korszak gazdaság-politikája, s hogy ennek szükségessége a kis-I áru termelő parasztsággal való helyes viszony megteremtéséből, a munkás-I paraszt szövetség biztosításának szükségességéből adódik. Nem láttuk* hogy a falu és a város termelési kapcsolatának szélesítésóvel nz áru *~s ás a pénzkapcsolatok fenntartásával biztosítjuk a NÉP. politikán kerev atül a kapitalizmus fokozatos kiszorítását és a szocializmus győzelmét. | Ugyancsak a KV. határozatainak tárgyalásakor derült ki, hogy nem láttuk | világoson azt, hogy a történelem igazi alkotói az élethez szükséges j anyagi javakat létrehozó dolgozók. Ha ezt a megállapítást a mi pártoktatásunk nem az élettől elvonatkoztatva tanította volna az elmúlt óvek során, nyilvánvaló, hogy a párt és a tömegek közötti kop| csolat nem lazult volna meg. E tétel helyes tanításának elhanyagolása j komoly hibákat eredményezett pártéletünkben, pártpolitikai munkánkban. Ebből is adódik az, hogy pártszervezeteink nem órtik eléggé, hogy as | uj szakasz célkitűzéseinek megvalósitása idején p párt és a tömegek j kapcsolata megjavításának milyen nagy fontossága van. A párt és a tömegek kapcsolatának lazasága, a tömegek alkotó szerepének mag nem ér- I téae e szocializmus megvalósításáért folytatott harcban, leszereli a pártaktíva lendületót, kezdeményezését. E kérdésnek o meg nem értése j nem segíti el0 a politikai vezetés színvonalának megjavítását, a személyi vezetést is eredményezheti. • / • ! I ^--------—.—--_----------------_-----------— ' #
