Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-12-11
r n 1- 5 - '' < • 'te ‘ 1 '. •.?" Általánosan vitatott veit a kollektív vezetés kérdése, a párt ós a DISz. oktatásban a hallgatók részéről, ügy értelmezték sokan, hogy ez az elv osak a vezetőség tagjaira vonatkozik. Nem értették meg tehát e pártaktivo, a taggyűlés szerepét, másrészt voltak olyan grzdasági funkcionáriusaink is, akik a gazdasági életben is ezt az elvet akarták meghonosítani, holott nyilvánvaló, hogy a kollektív vezetés, mint a pártvezetés legfőbb elve csak a választott ás nem a kinevezett szervekre vonatkozik. Ennek kihatása a vezetés bizonytalanságában, jelentkezett, mert nem tudtuk megértetni a propagandamunkán keresztül, hogy a kollektivitás élve a munkában elsősorban azt jelenti, hogy minden határozat, melyet a Pártbizottságok, DISz.bizottságok, pártszervezetek hoznak fontos elvi kérdésekben, csak kollektív megvitatás gyümölcse lehet. Még mindég vftansk nálunk is olyan vezetők, akik nem biznak eléggé munkatársaikban, mindent maguk akarnak elvégezni. Ezek a funkcionáriusok nem válnak igast politikai vezetőkké, ilyen esetben üti fel a fejét a parancsolgatás, amely pedig árt a pártmunkának. A kollektiv munkának a kádernevelésben is komoly jelentősége van. Ilyen vezetés nélkül kádereket nevelni nem lehetséges. A pártmunkások, a DISz.funkcionáriusok éppen a munka serán ^ fejlődnek ki. Ha olyan kádereket akarunk nevelni, akik érdemesek a kiemelésre, akik rendelkeznek a lenini-sztálini tipusu veztőt jellemző tulajdonságokkal, akkor be kell vonni őket az aktiv pártáletbe, módját kell ejteni annak, hogy a munka nehezét megismerjék. A kollektiv munka elvének megsértése nemcsak komoly hibákra vezethet, de fékjévé válhat a káderek fejlődésének is. A pártpropagenda-munka tartalmának elmaradása visszavezethető arra is tehát, hogy a vezetőségek kollektiv bölcsesége xm nem órvényosült az oktatási éved elkykészitésének és lebonyolításának munkálatainál, hogy a propagandamunka rcszortfeladattd vált. Ez oda is vezetett, hogy lényeges elvi kérdések nem kerültek megvitatásra, ennélfogva 'elvtárseink nem is értették meg és igy e gyakorlatban nem alkalmazhatták. Következménye, hegy tanulásunk és tanításunk dogmatikussá vált, pedig kitünően eltudtuk mondani, hogy a marxizmus-leninizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Propagandistáinknak kitartóan kell küzdeniük a marxizmus dogmatikus ell-epcsitás'a ellen, amivel tulajdonképpen az opportunisták kísérleteznek, hogy tompítsák e proletariátus elméleti ^ fegyverének kritikai ás forradalmi élét.. Különösen helytelen volt, hogy az elvi kérdéseket attól függetlenül tárgyaltuk, vagy vetettük fel, nogy megnéztük volna, hogy az egyes oktatási formákon milyen réteget képviselő elvtársak tanulnak. Annál ia inkább hibás volt ez a módszer, mert kerületünkben több tudományos intézet van, többségében értelmiségieket oktatunk és ezeknek az elvtársiknak be kell bizonyítanunk, hogy a marxizmus-leninizmus minden tudománynak az alapja. Ugyanakkor építkezéseinken elhanyagoltuk pártunk világnézetének megmagyarázását ée igy nem tudtuk legyőzni az idealista szemléletet, a vallásos meggyőződést a ‘burzsoá befolyást. : Nem tettünk meg mindent annak érdekében, hegy pártektatásunk és DIBz. oktatásunk a kommunista nevelés iskolájává váljék. Nem neveltünk bátor véleménynyilvánításra, állásfoglalásra, harcos ságra 03 éberségre. Ebből következett, hogy konferencia hallgatók szeme thunytak munkafegyelem lazítása felett és nem ítélték, el erélyesen azokat, akik a szocialista tulajdonnal szemben vétettek, /építkezés, KÖZÉRT, Vendéglátóipar/. Gyakori volt foglalkozásainkon és különösen >:< DIDz, okt- tásban, hegy | hibás néeateket nem vertek vissza, illetve nem magyaráztak meg a többi hallgatók, még akkor sem, ha észrevették a hibát - mondván, hogy ez "elvtárs biztosan jól gondolta, esek rosszul fejezte ki magát". E . / * l. - 21 _J I ' .
