Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-12-11
r ' i- / - . * '<x Mester elvtársnő első kérdésére elmondja, hogy a Pártmunkás Könyvtárat 2-3 elvtárs látogatja mindössze, azok is csak az utóbbi időben. Ennek egyik oka az, hogy a Pártmunkás Könyvtár jelenlegi vezetője nem alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. Másrészt, ennek propagálása az ET.-hoz tartozik, akik ezideig a már említett okok miatt ezzel foglalkozni nem tudtak. Második kérdésére elmondja, hogy a sztahanovisták össz létszámának 34.8 fi-a vesz részt az oktatásba. Helyes lett volna ezt, valamint azt is feltüntetni, hogy ebből hány fő a párttag és hány fő a pártonkivüli. Harmadik kérdésére elmondja, hogy az apparátus dolgozói beiskolázást nyertek, kivéve az Állami oktatásban tanulók, akiknek a tanulásáról a Bp. PB. fog dönteni. A tanulmányi fegyelem kérdésében az elvtársak még sok kívánnivalót hagynak hátre. Petrovlos e Ívtársnő: a válaszadás után a napirend felett a vitát megnyitja. KÍéri az Elvtársakat, hogy mondják el véleményüket, bite-*. rálatukat az oktatási munka felett, hogy az említett hiányosságokat ki tudják javítani, s az oktatási munka tovább javuljon. HOZZÁSZÓLÁSOK: Balázsovics elvtárs: megállapítja, hogy a beszámoló igen helyesen tükrözi a kerület propaganda munkájának eredményeit és hiányosságait a KV. okt. 26-i határozatának megfelelően. Helyesen mutat rá a hibákra, s különösen a legfőbb hibára a maximalizmusra,valamint a dogmatizmusra, am kor pl. a szocializmus gazdasági alaptörvényének tanításánál ragaszkodnak ahhoz, hogy az elvtársak a törvényt kivülről tudják, de azzal már nem törődnek, hogy a lényeget értik-e . A beszámolót igen jónak tartja, de két pontjával nem ért egyet. Hibának jelöli meg a beszámoló, hogy 24 elvtársnak /propagandista/ nincs csak 6-8 elemi iskolája. Szerinte ezt helytelen igy te megállapítani, mert ezek az elvtársak lehetnek jó propagandisták amennyiben megfelelően képezik magukat a Marxi elméletet illető en. A másik kérdés, amit kifogásol, hogy még mindég egyenlőségi jelet tesz a jelentés a propagandistáknál ki volt SzDP és ki volt MKP.tag, aholott az Egyesülési Kongresszus kimondta, hogy nem szabad különbséget tenni. Ezekután foglalkozik a pártoktatás következő három kérdésével. Hogyan foglalkoztak propagandistáink az elmélet, az ideológia és a propaganda lényegének és je lentőségének megmagyarázásával. Igen lényeges kérdés, mert ezeknek a tisztázása alap a pártoktatáahoz. Azt ugyan sokszor elmondjuk, hogy az elméletet össze kell kötni a gyakorlattal, de vájjon rámutattak-e a propagandisták arra, hogy az elmélet érteke a gyakorlat nélkül semmivé válik. Elég-e csak hangoztatni, hogy forradalmi £////>///// elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat. Nyilván nem elég. A másik kérdés az ideológia kérdése. Ezt nagyon gyakran a népnevelők közös nevezőre hozzák az elmélettel, pedig ennek a meghatározása egészen más, mert: Amig az elmélet eszköz az ideológia kifejlesztésében és L oaak egyedüli, mert nincs külön burzsoá elmélet és külön marxi elmélet. Ideológiája viszont van burzsoáziának és a munkásosztály- $ i.s.« í| . / . |
