Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)

1952-09-16

r i

m'g sem akarsz ismerni engem. Ugyanakkor a kerületben Ágostont favorizálják, pedig ha kinyitnám a számat, sok mindent tudnák mondani. Ezt elmondtam Knezovits elvtársnak, aki egy idő múlva azt válaszolta kérdésemre, hogy ez az ügy tisztázva van a Budapesti Pártbizottság kivizsgálta és csak egy szájbeszód volt.

Én ekkor azt gondolta, ha a P.B. titkár ezt mondja, bizonyára akkor tiszta az ügy. Nekem az volt a véleményem, hogy nincs más az Ágoston kultusz mögött, mint egy hazárdjátókos, mert láttam ' a gonosz magatartását, ahogy kegyetlenül tudott keresztülgázolni becsületes elvtársakon. Hála csak egy cél volt, előre menni.

Kijelentette Csernák elvtársnak is ezt a nézetét.

A nyáron feltűnt nekem, hogy mennyire felülről kezel és igyekez lejáratni és nevetségessé tenni. Ez fájt nekem és fel is vetettem ezt Csernák elvtársink, és fájt, hogy a Pártbizottságon belül ennek az embernek ilyen nagy tekintélye van. Később feltűnt,hogy ő, aki eddig szóra sem érdemesített, egyik vasárnapin felkeresett Vörösváron lévő vikkend házamban, ahova feleségemmel vasárnaponként szoktunk kijárni és az ő apósának van ott kint telke. Egy alkalommal, amikor leutaztunk feleségemmel szemben ült Ágoston anyósa ós egy kápolna előtt hatalmas kereszteket vetetté Akkor szólt a feleségem, hogy ez az Ágoston milyen nagy fiú és az anyó—sánál pedig nem tudja elérni, hogy ne vegyen kereszteket a templomok előtt. Ugyanaznap megjelent a telken Ágoston és kezdett érdeklődni Csornákról, a Tanács munkájáról, a P.B. munkájáról.

Nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet e mögött, válaszoltam neki, hogy mindenütt minden rendben megy. Ügy éreztem, hogy itt valami átejtés akar lenni. Rákövetkező vasérnep újra meglátogatott,akkor már a feleéégével együtt, akiről félfüllel hallottam, hogy ki van zárva a Pártból.Ekkor már óvatosabb'voltam, egy pár jelentéktelen szót váltottunk egymással ós mondtam, hogy hátramegyek locsolni, és otthagytam őket a feleségemre. Valószínű tudta, hogy az ügye már vizsgálat alatt van ós mivel tudta, hogy bejárok a Pártbizottságra és talán Csernák elvtárstól is hallok valamit és én azt neki elmondhattam volna, tehát rajtam keresztül akart megtudni valamit hogyan // áll az ügye.

Azt tudom mondani, hogy soknak elégtétel lesz, hogy jegenyefák nem nffnek az égig, mert sok embernek okozott keserű napokat Ágostón.

Vőneki Ferenc z: Most már következtetni tudok egyes jelenségekre, melyek előfordultak V6lem Ágostonnal kapcsolatban. Pl. amikor Nagy elvtárs elment szabadságra, akkor ón végeztem a kádermunkát a Pártbizottságon és azt mondta, hogy ha valami problémám van akkor Ágoston elvtárs majd segíteni fog. Én Ágostonhoz is fordultam minden/ segítségért, azonban ő elbagaterizálta a kérdéseket és az els® héten nem is tudtam semmi tsinálni. Mikor már a határidő sürgetett és osak 3 nap állt rendelkezésünkre az iskolára küldendő elvtársak inforraáoiós anyagának beszerzésére, úgy akart segíteni, hogy majd elférjük a P.B. kocsiját és gyorsan megoldjuk a kérdést.

Akkor ón ezt rugalmas és helyes megoldásnak találta?, de később rájöttem arra, hogy az ilyen gyorstalpaló munka nem lehet eredményes, amikor felelősségteljes javaslatokat kell tennünk.Hogy ezt a kérdést nem vetettem fel, ez a magam részéről opportunizmus volt mert úgy gondoltam, hogy a P.B. belső munkatársa, mindenki bizalommal van iránta, talán mégis úgy volt a helyes. Ea tanulság számomra, hogy minden apró kérdésben, megnyilvánulásban éberséget kell tanúsítani.

Kováoa ^stván: Én nem régen ismertem Ágostont, de feltűnt nekem és gyanús volt,

hogy akárhányszor besaélt, soha nem nézet senkire, nem nézett az

emberek szemébe amikor elmondta a mondókáját az az ember, akiről

a DISZ-en belül magasztalással beszéltek. Nam.volt„senkihez ba#.rátságos és jónéhányszor akartam vele beszélni mindig azt monata

m hogy nem ér rá. ^

L “7 ---------