Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1952-09-16
r n Mester Erzsébet? Ágostont akkor ismertem meg, amikor a küldő ttválasz.tó TMértekezlet volt. Feltűnt nekem, amikor a javaslatánál olyan íörgedelmes tapsot kapott, és gondolkoztam magambán, vájjon milyen érdemei lehetnek ennek az embernek. Akkor kapott Petrovics elvtársnő egy szavazattal kevesebbet és nyilvánvaló, hogy ez Ágoston Akciója volt. Nem biztam Ágostonban, mert láttam, hogy mennyire a rutinjára támaszkodja próbálja a munkáját elvégezni. Mindig dicsekedett, hogy ezzel is ezzel a feladattal van megbízva. Beszédében igyekezett vagánykodni, ezzel akarváp igazolni, hogy a munkásokhoz tartozik. Én dolgoztam Csepelen a hadi-anyaggyárban, ahol az olyanok mint A- goston, a vagányság mögé rejtették a dolgokat. Már raesziről különbséget lehetett tenni az ilyen munkás és a szervezett i becsületes munkás között. Rossz érzést keltett bennem,az is, amikor a választmányi üléseken tárgyalt jelentéseknél Ágoston a saját tehetségét ós egyéniségét hangsúlyozta ki. Súlyos hibát kivettem el, mert nem foglalkoztam mélyrehatóan ezzel a kérdéssel,nem volt célom ezzel foglalkozni, amit su-r lyos hibának érzek. Külön ki kell térni Zimonyi^xérdésére, mert amikor ón őt javasoltam a Pártbizottságra, akkor kértem az elvtársakat,hogy te rendesen informálják le, függetlenül attól, hogy velem jo baráti kapcsolatban volt. Ránk, akikre a Pártkáderek nevelését, a Párt tisztaságát bizzák. feltétlenül fontos, hogy semmiféle tényező ne befolyásoljon, hogy mindenkor a Párt tisztaságát nézzük. Különbség van Ágoston és ^iraonyinó hibája között, azonban mégis első a Párt kérdése és párhuzamát vonok az általam elkövetett személyes hiba tekintetében és leszűröm azt a tapasztalatot, hogy nem elég elvileg erről a kérdésről, hanem húsúnkká és vérünkké kell válljón* és igyekszem ebben a tekintetben hibámat kijavítani. Mazol elvtárssal nem értek egyet abban, hogy félt elmondani a problémáit, mivel P.B. munkatársról volt szó. Ez nem helyes ez az ellenség hatása ránk, hogy féljünk feltárni a hbákat. C3ernák 1stván: Meg kell mondani elvtársak, hogy ón magam is többször elgondolkoztam Ágoston kérdésében, mert több esetben bejaLentette, hogy akar velem beszólni. Először arra gondoltam, hogy valami kérése lesz a lakás ügyében. De azonban meglepetésszerűen ar ól kezdött faggatni, hogy mi újság a Pártbizottságon. Előadta nekem, hogy a Pártbizottságban az összhang nem jó, senki nem szereti Petrovics elvtársnőt, ós azok az emberek, akik megkritizálják , azokat kinyírja. Pedig még nem hallottam olyan, hogy kin, irta volna, aki/ megkritizálta, sajnálatát fqjezte ki a gépíró elv társak falé , Fülöp elvtársra azt mondta hogy a legjobb ember, de hülyének tartotta. Felmerült, milyen kritkát kapok én a P.B.-tói, mire én válaszoltam, hogy amit kaptam, azt meg is érdemeltem. Ezeket a beszélgetéseket feljegyeztem magamnak egy jó darabig nem tudtam mit csináljak és azután megmutattamPetrovics elvtársnőnek, ígérem, hogy a jövőben én is éberebb leszek és ez tanulásig volt számomra. Aozél Andor?/ Békebizottság titkára / Ágostont két óve ismerem és az egyetlen ember volt, aki nem engedett közel magához, aki éreztette velem, hogy én alkalmazotti származású és értelmiségi foglalkozású vagyok. Ezt osipős félmondatokban állandóan tudomásomra hozta ás állandóan lekezelt, végigmórt, ha meglátott a P.B. folyosóján. Hiba volt részemről, hogy erre nem hivtam föl Petrovioa elvtársnő figyelmét. l------------------------------------------------------------------------------------------------‘--------------------------------------------------
