Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.27.a/10)

1976

mm HH

n

H| J elentés jBH

IBII a XXII. kar. Árpád utcai általános iskola nevelő- 9

HB testületi értekezletéről ^H

H Az igazgató megállapítja, hogy .jelen van 14 fő, hiányzik 8,

HB akik. közül egyesek gyermekgondozási szabadságon vannak, máj^B

m sok pedig a napköziben teljesítenek szolgálatot. Jelen volt ^B

HB még a kerületi Tanács főelőadója, és a szülői munkaközösség BB

^B vezetője. |^B

■I Ezután ismertetik a napireddet, amely megnyitóból, négy ki|^B

H| egészítő előadásból korreferátumokból, hozzászólásokból, vá|H

H| laszadásból, a feladatterv ismertetéséből ésmegszavazásából, ^H

BB valamint bejelentésekből áll, ^H

^B Az igazgató kartárs bevezetőjében megemlíti, hogy a szocia- BB

lista nevelés nem uj feladat, de állandóan hatékonyabbá kell ^B

^B tenni módszereit és eszközeit. Hasonló problémákkal már az ^H

^B elmúlt, évek feladatai között is foglalkoztak. ^H

HB Szól arról is, ho'>-y e nevelésnemcsak nézetek rendszere, ha^B

^H nem meggyőződés is. A világnézeti nevelés központúsága te^B

^H hát nem bonthatja meg a nevelés egységét, mert az értelem ^B

■ és érzelem együttes folyamata, s utat mutat a társadalom meg- Mg

^H váltó zható ságához. Részlegesen beszél a módszerekről, és a ^B

■I hatások egységes rendszerbe rendezéséről. Kéri, hogy az is- BB

BH kóla eszközeit állandóan alkalmazzák a világnézeti nevelés ^B

^H lehetőségének kiaknázására. Ismerteti az I. és VIII. osztá^B

HB lyos tanulói vizsgálatokat, amelyek ugyan direkt megnyilat^B

H| kozásu vizsgálatok voltak, de mégis sok tanulságot von le Hfl

^H és a mozgás törvények értelmezésével elvezet a társadalmi ^B

mozgáshoz, amelyek az osztályfőnöki órákon megvalósultan, is |H

^B jelentkeznek. A megismerések faijain ágy szükségszerűen világ^B

HB nézeti képlet kialakításához jutnak el. ^B

Wm Felhívja a figyelmet, hogy a tanításban fokozódjék a nevelés bB

Wm iránti, probléma érzékenység mert csak nevelóközpontu szemléj^B

|H let vezethet célba. ^B

Beszél arról is, hogy az úttörőmozgalom jogi önállósága nem ^B

^B azonos a közösségek önállóságával, szól az állampolgári neve^B

^H 1 ós ntfogó rend sz eróről. j^B

^B Nagy figyelmet szentel annak a tényhek, hogy az iskola gyaj^B

^^B korlatéban bár döntő a jutalmazás és büntetés sokszínűsége, ^B

^B mén-is van szakaszosság is a három közösség figyelembevételé^B

Wm bel. Kiemeli, a 7? %-os fizikai tamiléi arányt, amely uj ^B

^B szükségletet teremt, de ezt szerinte negatívan befolyásolja H|

^B pl. az V. osztály osztályozására kiadott felső rendelkezés. BB

■I Elemzi azt a tényt is, hogy a bonyolult élethatásokat az is^B

^B kólának kell rendeznie. Kiemeli az iskolai ünnepségek forrná^B

HB ló hatását, cél,- helyzetelemzésekkel és a tevékenységi lehe^B

^B tőségek adásával. ^B

I I

^B Ao\ ___________I