Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1972-06-30
H Deák László: A Gyufaipari Vállalatnál csak a béralap arányában osztják a B nyereséget, és szinte kizárólagosan ezt a lehetőséget látják. BB ^B A Gyufagyár jól szervezett, hatékonyon termelő vállalat. Alap- ^B vetően a két nagy termelő egységük között nincs nézeteltérés, B B bár korábban volt Szegeden önállósdi alapállás. ma B Azzal együtt, hogy ez lemerevitett elosztási feladat, teljesi- ^B B téséhez az előfeltételek biztosítottak. Egy ilyen lemerevitett-^B B sége az elosztás gyakorlatának, jó tapasztalatokat tud vissza- ^B W'"' tükrözni. IBI g|g| Van egy másik része, ahol alkalmazzák az érdekeltség más irá- BB Hl nyu megteremtésére. Sok variáció van, mint elképzelés. fii .y-éh A szakszervezetekben való együttműködésben sem mindig tiszta, j/Áb hogy hogyan kell az elosztást eszközölni a munkában való rész- |j|l BH vétel arányában, vagy bér arányában. Jó gyakorlatnak azt ité- B mm li a munkabizottság, ahol figyelembe veszik a produkciót is. mB B Ez törekvés kell legyen minden területen. Ugyanakkor nem lég- ^B Hl kedvezőbb tapasztalat ott, ahol ezt alkalmazzák, a differenci- mm B áláa nem elég objektiv mértékben történik. Ez nagyon kettős ^B Wa lehetőség is. Az volna a lényeges dolog, hogy mi testületileg Bj mm is amellett foglaljunk állást, hogy gyakorolt hatása tud lenni ■gl B annak a felosztási módnak, amelyben nyilt, egyenes véleményen ^B BH ^ alapuló kiállása a vezető,- beosztott partnerek. 9H C; A vezetéshez hozzátartozik, hogy értékeljünk. Ezt alkalmazni J./;| B kell. A rossz példa: a KÖPI-nél volt ilyen kezdeményezés, de ^B 00 olyan helyzet teremtődött, hogy utána a következő év terhére B|S kellett költségbe verniük magukat. Módszerberbelileg a vezeté- B B si módszerek nagyon tág fogalom. Általában azt lehet mondani, |B B hogy vezetési módszerbeli probléma, olyen jellegű, amely kimvé^B B nem igen van a mi területünkön,1 Nincs kiskirálykodás, ugyanak- ^B Íl|§ kor van széles demokrácia a tanácskozásokkor, és ez olyan gya- |||| B korlat a vállalatoknál, hogy már a jó arányok megtartásának ' B B helyzetéről is lehet beszélni. ^B Hogy az irányításban milyen módszereket ajánlhatnánk? Mi, a ||É|f $30: területen lévő vállalatok irányitói felé mondhatnánk móaszere-B|| B két. Itt is változás fog bekövetkezni, és talán nincs Í3 szűk- ^B B ség rá, hogy ezzel foglalkozzunk. j^B ■ Az anyagban van, hogy pl: a KÖPI-nél a tervet nem ismerik. Ez j^B B nem pontosan igy van, de a lényeget kifejezi. Az átlagbér ha- ^B B tása, hogy sok lógós embert kell tartani, ez ma már nem ponto- ^B B san igy van. Ez olyan kérdés, amit sem a munkabizottság nem j^B B döntött el, sem mi nem tudjuk. Egy biztos: az a vélemény, hogy ^B B az átlagbér feszitő liatásu, és nem pontosan értett, hogy miért BH van ez a kötődés. j^B ■ Dr Halmai Róbert: Ez a téma nagyon érdekes. A BUPA és a Gyufagyár esetében ^B B lényegesen kisebb az ellenőrzés, illetve lényegesen szabadabb ^B B a gazdálkodás, mint másutt. Láttam azt az elvárást, amit a'Mi- ^B ■I nisztériumtól kaptak, de abban semmi számszerüség nem volt. j^B B Az élelmiszeriparban sokkal szigorúbbak, ott számok vannak. ^B B Nemcsak az uj mechanizmus óta, korábban is lazább volt a terv- ^B B kapcsoltuk a Minisztériummal, Itt a fagazdaságban évenként ^B B kijelölnek vállalatokat és beszámoltatják, de előfordult, hogy H| B 3 év után került sor újra ugyanarra a vállalatra. Annak ellené-^B Wm re, hogy ilyen laza a kapcsolat a felügyeleti szervhez, nem ^B B lehet elmarasztalni a vállalatot, hogy nem tud a telepek között^B B| olyan kapcsolatot létrehozni, amely szerint nem lenne igazsá- B B gos az elosztás. ^B B A Gyufaiparnál nem nagyon gazdaságos az export, a belföldi ve- ^B ^B vők elM-ása lényegesen könnyebb. Ha a vállalat valamelyik te- B B lepnek'kiad ja, hogy mennyi exportot kell teljesíteni, felborul ^B Iliit a rend. A telepek műszaki felkészültsége közötti különbséget 1|| U - 2 - ■
