Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1970-03-19
H - 5 - Hj ||||H <* ||||i mechanikus végrehajtása helyett önálló döntéseket kell hozniuk, jBP| ^^B * A gazdasági, •~ezetök többsége megteremtette a gazdasági munka maaHfl gasabb szintű vitelének előfeltételét. Elsősorban a megfelelő in- 8 ■ ■ formációs rendszer kiépítésével. Több vállalatnál már a reform ^ • 8- . bevezetésének időszakában piackutató részleget, vevőszolgálatot KS": hoztak létre, megerősítették az értékesítés és a műszaki fejlesz- ^ BB M tés munkájának színvonalát. Sikerült megvalósítani, hogy a vezetők a döntés meghozataléinál megfelelő kollektív tapasztalatot hasz-H nositsanak. HHj BB A gazdasági vezetek többségének munkáját a rendszeresség és a kézdeményezö készség jellemzi. Javult a döntések előkészítése, szó— jSBS IpS rosabb a vezetők és a beosztottak közötti együttműködés. Nem 8B[ B mindenütt sikerült megvalósítani, hogy a hozott döntések,, elha- BHj tárosások a népgazdasági és vállalati kollektíva érdekeit egyfs.b'.c formán tükrözzék. A vezetők egyrészének a munkastílusa nem sokat változott, tovább— SÍ ra is a napi operativ kérdések megoldására forditják idejük nagyjBH részét, és kevesebbet foglalkoznak a kérdések komplex vizsgálaő i mm tavai, elemzésével, a távlati fejlesztéssel. Különösen jelentke- BH BH zik ez a gyáregység vezetőknél, nagyobb mértékben mint azt fel- BH Ifi sobb gazdasági vezetéstől való függőségük indokolná. 1|||| H Az időszakban az értékesítés és a nyereség centrikus nézőpont került „egyelem középpontjába. Ennek következtében a tér- BBj H B melés szervezjo nem kapott megfelelő helyet a gazdaságszervező. j^H K| tevékenységben. A vezetők szervezési intézkedései elsősorban a HB funkcionális egységek megerősítésére, uj szervezetek létrehozáséhH «H| ra irányultak és nem terjedtek ki megfelelően a belső termelési jflB irányítás és érdekeltségi rendszer javítására. jj^B A v;.f in la :ek többségénél a gazdasági vezetés helyesen Alkalmazta ^H BH a reform főbb célkitűzéseit és törekedett a gazdaságos termékek HB Itljll gyártás.ara, uj termékek kibocsájtására a piac szélesítésére. 3H Néhány vállalatnál a gazdasági vezetés nem tudta érvényesíteni j^H P||| a reform fő céljait, hogy minél fejlettebb műszaki színvonalon BB |pf| follyék a termelés, hogy mind több termékük legyen versenyképes Wm H a világpiacon, és hogy a rendeléseket a vállalat határidőre tel^H H jesitse. A cezetői tevékenységben megnyilvánuló hiányosság során HjB több vállalatnál a reformok bevezetésének második évében gazdasági SH l ■
