Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.27.a/4)

1963-04-11

|jjlH Az Elek e. átal felvetett probléma - amely a bérezés- Jjj|

§88 sel kapcsolatos - az egyik kérdés kapcsolódik a másik- H|

■■ hoz. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy azonos munka tér üle - ^8

j8H ten egy bérbesorolást vesznek alapul és nem pedig a sze- BH

H mély munkatelj esitimánye az ir ányadó. ^8

■. • A Dusek e. kérdése volt a bérezés sel kapcsolatban HS

llllll Azt tudom ón is mondani, ha úgy vesszük nem helyes HB

I ha megállunk a 5 os teljesitmóny bérezésnél. Azonban

mi tettünk kezdeményezéseket itten is és az utóbbi idő- Hi ben időbér + prémiumos rendszeres munkabéreket vezet- HK

jók be. "^8

HB Bodnár e. kérdése volt, hogy hogyan alakult ki ez az igenül

11111 széles skála . Amit mi hoztunk ide az a jelenlegi kiala||jg

■I kult helyzetet mutatja. Hozzá kell te ti nem, hogy ez már 88

egy javitott forma és sokkal rosszabb volt a helyzet pl. K| félévvel ezelőtt. Véleményem szerint a mi válla3a tunkaak |||| ■ ^ arra kell törekedni, hogy ezeket a differenciákat úgy Bp

MM ^ küszöbölje ki, hogy a munkát teljesítő embereknek a iaun- H9

Wm kakedvót ne vegye el, - sőt az anyagi ösztönzésnek ezen Hl

a téren alakítsa ki a megfelelő formáját. ^8

j^H A nyereségrészededéssel apcsolatban - a fizikai dolgo- ^8

H zdknál nem egósszen látják azt, hogy a munkájuk elvégző- ^8

mm se után, illetve az elért teljesitmóny után hogyan jutmm nak, mennyi nyereséghez. Véleményem szerint igen jé vol- H

Ilii! na, ha félév onatkozasaban meg tudnánk mondani dolgozó- jjljg

jBB inknak, hogy mennyi többletnyersóget értünk el. Sajnos Hj

ezt a mai napig még a vállalat vezetősége sem tudja, de ^B HB még az évvég! mérlegben sem, - csak akkor tudunk bizto- Hl

^H sat, amikor a Minisztérium jóváhagyta. ^8

^H Felvetődött kérdés a minőséggel kapcsolatban is. ^8

Véleményem szerint a vállalatok azokra a termékekre ^8

^Hj mennek rá, ahol a minőségi követelmény alsó foka lehető- ^H

vé t eszi a tervek túlteljesítését. ^B

^H A Az ujitással felvetett probléma véleményem szerint ^8

^H TM minden vállalatnál ez azt hiszem általános problémát ^8

^H ^ jelent. Ennek, mint anyagi ösztönzőnek vannak bizonyos

|M w fókezői - viszont van:.ak olyan lehetőségei is, ahol in- ^8

^^8 dokolatlanul jutnak a nyagi ösztönzőkhöz. j^B

wm Pl. a mi üzemünkben két műszaki dolgozd adott be igen ^8

H alapos ujitást, de a vállalat nem hagyhatta jóvá, hanem H|

^H a felsőbb szervnek kellett továbbítani. Végül is az elu- ^8

tasitotta - mire az ujité a bírósághoz fordult és az j^B ^H 3o ezer forintott hagyott jóvá - szemben a 88 ezer pt-t ^H

^H felérő ujitással. A dolgozó azt mondta, hogy megelóge- ^8

^8 dett ő ezzel is. de miért kell a felsőbb szervhez fordul-H|

^H ni, - várni kell a döntésre. Jé volna ennek a javitásá- ^H

^H val is törődni véleményem szerint. ^8

^H A műszaki fejlesztés vénatkozásában a vállalat 3 célfela-^H

H datot kapott az ipar igazgatóságtól, a feladatok egyikét ^H

^H sem tudta elvégezni a vállalat. Ennek az oka kettős: ^8

^H Egyik az, hogy a határidő kialakítása elmaradt - a másik ^8

^H viszont az, hogy a célkitűzés ugyan megtörtént, de az ör-^H

^H dekelt dolgozók a teljesítés érdekében nem tettek min*» ^H

^8 dent - és igy nem sikerült elérni semmit sem. Véleményem ^H

^^B szetin ezeket a feladatokat össze kellene hangolni az ^H

^H eddig is meglévő műszaki fejlesztési leladatokkal és igy ^H

^H egészségesebb irányú lenne a munka. ^H

H I

f (8 - V - B;|