Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1963-02-28
■ I felvetődött több üzemben, hogy a magyar műszaki irodalom eléggé BB hiányos. hl kellene jutni oda, hogy a műszaki könyvtárakban BH l.'-l ol/un dokumentumok le,'yenek, amelyek hézagmentesek. így lehetne fVú> j|jj eg/enlőre segiteni azon, hogy sokan nem tudják olvasni a leül- 1111 ■H kölni szakirodalmakat* .iúllitást kellene a kerületben szervez-M Bl ni, ahol az üzemek bemutatnák termékeiket és főbb problémáikat, BH Dl ogy technikaháza-szerűséget teremteni, amely a műszakiaknak a ^M pl tövábbképhésükiiöz sokat aana. Véleményem, hogy nincs eléggé HB pl gazdája a műszaki kluboknak. Nagyobb szerepet kell nekik adni. MII Wm Az iskolából kijövő műszakiak komoly marxista- leninista képz-M zent kannak. Azért szükséges lenne, no y a körűiétoen magasabb ^H ^B szintű politikai oktatásban vegyenek részt. Az a probléma a pe-^H H dagógusoknál is felmerül. A XI. kerülettel lehetne ebben koope- DH K| rálni. ^M ■I Kóber e: A feladatok első két pontja számszerű követelményt állit fel. Dl gém lenne jó, ha ilyen merev számszorüséget vinnénk az üzemek \i ■#' felé. fel kellene mérni, tio; y a sajátosságuknak megfelelően .gVq Hfl mii yen igények vannak. A számszerű meghatározás helyett úgy DB §§■ A kellene m . határozni a feladatokat, ,;ogy vizsgálja mug minden Ili H üzem a maga területét és dolgozzon ki öteves káderfejlusztési Bl tervet, melyben térjen ki, hogy milyen területeket köt pl. mer|B nöki képzettséghez és ezt saját létszámából hogyan tudja bizto- ■■ HM sitani. Javaslom a feladato.nál még: hogy alvállalatok, üze■fl melc, gazdasági vezetőinek, társadalmi vezetőinek figyelmet fel- ■■ pfl|§ hivni, hogy jobban karolják fel a kiváló ifjú mérnök es techni- BB Hl kus moz./álmát. Az egy csomó továbbképzési problémát megoldana ^B az. üzemekben. ^H IBI Csernus : Minden káderfejlesztési tervben több évre meg van határozva az M| igény & mérnökökkel és teciinikusokko.! t ic&pcsol&fcb&n# inzert inkább^^^| ■ úgy kellene a feladatot meghatározni, hogy a káderfejlesztési ^H M| tervben megjelölt feladatoknak tegyenek eleget. ^ ^H MR Népgazdaság jelenlegi helyzetét nézve nem lenne célszerű a maga-^M Hl sabban kvalifikált műszaki dolgozók képzettségét figyelmen kivül^M Mm hagyni. Ezeket elsősorban a továbbképzési területen kellene al-HH kalmazni az üzemekben. A helyzet az, hogy inkább a napi prob- ^H Hl “ lómák megoldásába vannak bekapcsolva. Az is előfordul, hogy sok Hl helyen, ahol technikus is elegendő volna, akszor kényszerűibeg-H| bői mérnököket tesznek oda. Tehát a káderfejlesztósi terv telje-^M Hl sitése mellett célszerű volna felmérni, hogy az üzemekben hogyan^M |M vannak foglalkoztatva a műszakiak, milyen beosztásban dolgoznak H| HH mert egy mérnök inig végez, igen sok pénzébe van a népgazdaság-Hl nak. M H fusek e: Az anyagot jónak tartom, igen sok kérdést ölel fel, és alkalma® ^B ^^| arra, hogy egy-kót kiegészítéssel a kerületDen le tudjuk vinni. BH Azonban itt a VB-n nem hiába teszünk fel kérdéseket. Véleményem ■■ ^M szerint Gerencsér e. nem adott kielégítő választ minden esetben. ^^1 A helyzetet hét üzem vonatkozásában nem lehet globálisan erte— ^H kelni. .Etekintetben hiányérzetem van. Jogos Kaszab e. felvetése ^^1 is, hogy hogyan képezik magukat tovább a meglévő káderek, a I ela^H datokat jónak tartom, egy dolgot kellene még megvizsgálni, hogy M| kerületi szintű műszaki továbbképzésnek milyen lehetosege van. ^H Itt figvelembe kell venni, hogy sok probléma is felmerül a H Wsm tovább-kópzésekkel kapcsolatban, hogy sokszor^éppen ezmiatt_keriilnek alacsonyabb beosztásba, kevesebb fizetéssel, mivel több^^| szőr vannak távol az üzemtől. Meg kellene nézni, ezen a térén ^^| is milyen megoldást lehetne találni, mert 4- vagy 5 éven ke— ^B ^H resztül, miig a továbbképzésük tart, nem mondhatunk le ezekről az^H emberelcről. ^B Gerencsér e: .• .ormán/rendelet határozza meg, hogy műszaki beosztásúak lega- HH iább technikusi végzettségűek lehetnek. HP ^H A
