Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1963-02-28
^ H b 1h - 4 -■ A jelentés azt akarja jiciou.borítani, iio nincs meg a kormány- HH HH renchLetnek a valóságban az az alapja, hogy a műszakiak csak HH HB műszaki képzettségűek legyenek. Az an g utal arra, mennyi ^H HH az százalékban, aki műszaki beosztásban van és nincs meg a meg-■■ HH felelő képzettsége. jfigfl JÍH Egyetértek Jusek elvtárssal abban, hogy fel kell karolni a^ BH[ BH kiváló ifjú mérnök és technikus mozgalmat. A káderfejlesztési HB BH terveknek tartalmazni kell, hogy a műszakiak aránya milyen HH .""í le -yen az üzemekben. A Pártbizottságnak elsődlegesen azt kell űk'f; HHB zászlajukra tűzni, hogy a műszaki beosztásúak az alapképzettség- ^H ‘Ha gél rendelkezzenek. HH BH hogy az üzemben milyen a műszakiak aránya azt az anyag ■&! alá- HH B támasztja, egyben megmutatja azt is, hogy e téren mi a feladat. B Szőke e: Egyet lehet érteni azzal, hogy a jelentés nem kielégítő, mert ^H H arra nem adott választ, no :y a mostani beosztásban lévő müsza- jjjlBl H lciak továbbképzése milyen szinten van. Ennek ellenére meg lehet BH BH állapítani, hogy a jelentés igyekszik felmérni azt a helyzetet, BH ami jelenleg a‘vizsgált üzemek vonatkozásában a műszakiak között^H jjB van. Azokkal a megállapít ásókkal amit a jelentés mondott, egyet B B lehet érteni. Azonban műszaki fejlődésünknek problematikája ^H Bj m rendkívül bonyolult feladat. Alapvető, hogy a műszaki káderek ' B§ BH ^ milyen képzettséggel rendelkeznek. A dolgot le lehet egyszerű *^Hj B sitcni, uo. .y a kormányrendé let kimond j a, hogy ^műszaki beoszt á- H| HB su, csak technikumi képzettségű lehet. Ha az üzemekben nézzük BH MII a helyzetet, ez mindenre nem ad választ. Akkor sem biztos hogy minden rendben van, hogyha ez 'az üzemekben meg lenne, meg kell I H nézni, hogy a műszakiak továbbképzése milyen fokon áll. ^H H A feladatokat el lehet fogadni, azonban jobban kell kőnkretimm zálni. Egyet lehet érteni azzal, amit bodnár elvtárs felsorolt. Hg ■H Több elvtars felvetette, hogy a számszerű meghatározás nem meg- ^H Wm felelő. Ezzel egyet lehet érteni. Helyes lett volna azt is meg-HH[ B említeni, hogy van káderfejlesztési terv az üzemekben, tehát a M| B fejlesztés kérdése nem egy levegőben lógó dolog. Persze ez sem BH mond meg mindent, mert nem tudjuk, hogy a vállalatok ezt hogyan HH B: teljesitik. ^H ^H Minden üzem a saját üzemszervezésén keresztül alakítja ki, lio yM neki hány műszaki káder kell. Erre nincs külön mutató. így te- HH hát kerületi szinten nem lehet kimondani pl. azt, hogy 16 %-ról HH B emeljük 2p %-ra. , , , , _ ^H Az első két feladattal kapcsolatban nekem van_ problémám, ebüen .gVc; B valaki kompromisszmmos megoldást kell keresni. Nézzük meg ^H (B káderfejlesztési tervüket és nézzük meg, hogy a mérnök- te chni|B kus továbbképzés hogyan néz ki, s eleget tesznek e tervükben ^H |B megjelölt feladatoknak. Ezzel konkrétizálni tudjuk a feladató§■ kát. Ebből kiindulva rá kell mutatni arra, hogy nem elóg az ^H |H hogy technikusokkal és mérnökökkel rendelkezünk, hanem az is ^^B |B lényeges, hogyan képezik magukat tovább, ^H Kóber e. kiegészítésével is egyet lehet érteni. Általában a» ^H ^H műszaki képzés nagyon fontos, de a politikai képzést sem lehet ^H figyelmen kívül hagyni. Nem mindegy, hogy a fiatal műszaki, ^H B aki" kijön az iskolából, a továbbiakban milyen politikai képzést^* HH kap. Előképzettségüket figyelembe véve, iá.L. egyetemen kellene B B magukat tovább képezni. A káderfejlesztósi tervek végrehajtása- B ^H nak vizsgálatánál ezt a’ szempontot is figyelembe kell venni. ^H A határozattal kapcsolatban a következőket javaslom: ^H ■ B
