Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1959-04-16
H h — 2 ~ i"; >'t rj e ■H !■ ^B Felvetődött, hogy az üzemi tanács tagjai passzivitásának HH egyes kérdéseknél mi az oka. Véleményem az, hogy ennek W elsőserban szüklátdkörüsóg és ismerethiány az oka. Leskó sB elvtársnak igazat lehet adni abban, hogy az üzemi tanács fizikai dolgozó tagjai is rá tudnak tapintani a lényeges IHI dolgokra, de emellett azoknak az elvtársaknak is igazuk vank, akik azt mondták, hogy az üzemi tanács az előtte ^B jBrajl lévő feladatait csak úgy tudja megoldani, ha az üzemi jjj| BB tanács tagjait, elsősorban a fizikai dolgozókat úgy poli- BB ■ tikai mint szakmai ismereteik növeléséhez maximális seg.it■H séget adunk. Ennek több módja van. Beszólt Hever elvtárs hB ^B arról, hogy a napirenden szereplő anyagokat előre kiadják, ^B ipp hogy jobban át tudják tanulmányozni, de felvetődött olyan ||||| Hal módszer is, hogy a mérlegbeszámolókat, vagy ehhez hason- HH BB lő napirendeket közérthetőbben kószitik el, mert egyes ^B slly helyeken ezek nagyon magas színvonalon készülnek el, igy flH az Üzemi Tanács tagjai nem igen tudnak* ebben véleményt 1||| MBm nyilvánítani. H| ||||| A hozzáértés növelésének sok módja van még. Ebben nem utol-B||| sosorban lényeges az egyéni foglalkozás. Itt az ilyen gB Í8BB1 irányú foglalkozást elsősorban a kommunista Ü.T. tagokon |B||| M a kommunista elkönön kell kezdeni. ^B ÉH A vitában még egy lényeges kérdés merült fel Avar és Dzsaja^ff H elvtársak részéről és ez az üzemi tanács vezetése, módsze- Bl ^B r<3, a pártvezetés hogyan néz ki, véleményük, hogy ebben |B BB határozatot kellene hozni. Véleményem szerint ez nem aB szükséges, itt azt kell érvényre juttatni amit minden párt-H|l iBB szervezet tud, azt, hogy az üzemi tanács helyes működése BB csak egy módon lehetséges, hogyha a párt vezetése helyes |||| mértékben érvényesül. Ez egyébként magában a rendeletben I ~ > y is megmutatkozik amikor kimondja, hogy választás nélkül Kl-'j a párt titkára, a szakszervezeti bizottság elnöke rész tvesz ■B az üzemi tanácsban. Ez nyilván nem véletlenül történt. BB A kettősség kérdése. Ez is vitatott kérdés volt. A két mm BB ülés között a szakszervezet gyakorolja az üzemi tanács ÉB ^^H jogát. Ez világos dolog, csak ezt megfelelően kell a gya- ^B ^B korlatban alkalmazni, hogy ez ne kettősségnek nézzen ki. ^B BB Arra nincs szükség, hogy az üzemi tanácson "belül külön BB ^B kommunista csoportot hozzunk létre. Van a szakszervezetnek ^Bl kommunista frakciója, ahol a kommunisták az egységes állás-^^| ÉJÉ pontot ki tudják alakítani. Felvetődött itt az, hogy mi ^B legyen azokkal a kommunista üzemi tanácstagokkal, akik ^B |B| nincsenek benne a szakszervezeti bizottságban. Itt a megol-^B IMI dás az, hogy a szakszervezeti kommunista frakció ülésére B ezeket a párttagokat meg kell hivni. ^B ^B Ne111 érvényesül még az üzemi tanács munkájában a társadalmi ^B !B nevelés kérdése. Erre példa a Hárosi Falemez üzemi tanácsá-^B ■^B wak döntése a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsola tban^H ^B Persze ezen a területen még másutt sem dicsekedhetünk, ^B ^B vannak hibák ezen a téren, de nem is várhatunk el még ^B B ilyen eredményt a rövid működésűk alatt. Azonban fontos ^B B az, hogy az üzemi tanácsok megfelelő tömegkapcsolatot ^B B alakítsanak ki az üzemen belül, ez szinte létkérdés a ^B HB munkájukban. A jövőben azon lehet lemérni, hogy milyen a ^B B tömegkapcsolatuk, hogy munkájukban mennyire érvényesül, ^B B ill. mutatkozik meg a társadalmi nevelőhatás. ^B B Határozat; a Párt és törne gszervezeti osztály titkári értekezleten ^B-.^5 tűzze napirendre a Párt- Végrehajtóbizottság ülése elé S|||| kerültjjelentés és az ott elhangzott vita alapján az §Bi HS üzemi tanácsok tevékenységéről szerzett eddigi tapaszta- ||B B latokat, szabja meg a feladatokat, különös tekintettel hB
