Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1983-09-20

M Legkiegyensúlyozottabb a műszaki és közgazdasági értelmiség ^B

■f helyzete a BSZV-nél, ahol a havi fizetés átlag a 6000-8000 ^B

H kategória felett van. 63,5 % elégedett jelenlegi jövedelmével, |H

■ rendelkezik saját lakással /35,4 % családi házzal/ és csak ^B

Hj 9 % gondol munkahelyi változásra. ^9

HB Az előzőekben elmondottakkal szemben az is megállapítható, |H

H hogy a vizsgálatban résztvevők alig több, mint egynegyede iBj

Wm /26,9 %/ elégedett jelenlegi fizetésével. A többség a reális

fizetés nagyságát a mostaninál 10 %-tól 100 %-ig terjedő több- H B let összegben jelölte meg.

H Ebből megállapítható, hogy a müszaki-közgazdasági értelmiség ^B

HE többsége a jövedelmet saját tevékenységéhez, valamint más rété-H gekéhez képest is alacsonynak tartja. Úgy érzik, hogy a felsőbb

szintű képzettség megszerzéséhez befektetett energia nincs H; arányban a jövedelem nagyságával.

H A müszaki-közgazdasági értelmiség jövedelme rendezésre szorul, Hl

H mivel nemcsak egyes szakmunkások bérszintje haladja azt meg, H|

■E hanem más diplomásokéval szemben hátrányban vannak. így pl.

H nem kaphatnak túlóra dijat, holott más értelmiségi pályákon

Wm bevezetett az ennek megfelelő inspekciózási és helyettesítő-H q ci dij fizetése. Mindezek mellett nem helyes az egész réteget BH

« hátrányos helyzetűnek tekinteni, még akkor sem, ha egyeseknek

tényleg vannak valós sérelmei.

H További belső feszültséget jelent, hogy a műszakiak-közgazda-H szók jövedelme többnyire nem a tevékenység hasznosságától és H|

■ színvonalától, hanem elsősorban a beosztástól, a hierarchiában j^B

■ való elhelyezkedéstől függ. Másik motiváció az életkor alap■I ján történő differenciálás. Az anyagi előrehaladás lehetőségei

H tehát elsősorban beosztáshoz és korhoz kötődnek.

■ A ■

I