Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1975-01-22

I Bizonyos ellentmondás van a munka szerinti, elosztás elve, az

ösztönzők szükségessége és a jövedelmek felhasználási módja között, A rai viszonyaink között csak a munka szerinti elosztás elve érvényesülhet és az ösztönzésre is szükség van, mert nem vagyunk a tudatnak olyan fokán, hogy ezt elhagyhatjuk,

Azonban a jövedelem igazságtalan felhasználása nódján tapasztálunk olyan dolgokat, amelyek rendezése fontos gazdasági, társadalmi politikai feladat.

A jelenlegi fejlődés és a távlati elképzelések figyelembevételével jelentős szerepe van és lesz a különböző szolgáltatósoknak,

Jövedelmek vonatkozásában nagyon kedvezőtlenül hat a kialakult munkaerő helyzet. Bár az utóbbi időben kevesebben beszélünk róla, nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt. Komoly egyensúly hiány van. Hosszú ideje foglalkoztatja a kormányzati szerveinket e téma. összefügg a termelőberendezések jobb kihasználásával, a munkaerő megfelelő átcsoportositása, a munka£ erőgazdáékodás javításával. Ezek a kérdések a legutóbbi ^^B

w doM umentumokban is szerepelnek. E dologban határozottabb ^^B

a előrelépésre van szükség. Véleményem szerint az a feltételezés, ^^B

w hogy a munkaerő hiány kikényszeríti a munkaerőt megtakarító

intézkedéseket. Kétségtelen, hogy ebben van komoly kényszerítő erő, de ez nem elég.

Felvetődhet úgy is a kérdés, hogy hol van akkor a munkaerő, j^^B

ha mindenütt hiány van. Nyilván az ejptenziv fejlődést történt ésjiem tudunk átváltani az intenzív fejlesztésre, ami munkaerő felszabadítással járna együtt. A hiányt pedig a

vállalatok a bérek állandó emelésével kívánják biztositani s igy nyilván nő a bérpeferencia. A bérek és a termelékenység üteme közötti differencia szerepet játszik az inflálódás! ^^B

gondokban is. Úgy tűnik, hogy a bér nem is oldja meg ©zt ^^B

a problémát. Az ^mór bizonyos, hogy rendkívül alacsony terme^^B

lékenységü munkánál nagy munkaerők vannak lekötve. |^^B

Nyilván az a cél, hogy növelni kell a nagyobb termelékenységü ^B

iparágak termelését. Es ide kell csoportosítani a munkaerőt.

£>e nálunk még a gazdaságtalan, alacsony színvonalú termelést B folytató üzemekben is nagy munkaerő igénnyel működnek. Elavult termelési egységeiket sajnálunk felszámolni, holott ezek mór nem is gazdaságosak és jelentős munkaerőt kötnek le. ^^B A szolgáltatások fejlesztésének egyik gátja szintén a munkaerő hiány. Különösen azokon a szolgáltató helyeken, ahol nincs borravaló. Fékje a szolgáltatások gyorsabb Ütemű fejlesztésének a megfelelő dotálás hiánya.

H Ugyanakkor tapasztalható, hogy az alkalmazotti létszán rész^^B

^B aránya - a határozatok ellenére - növekszik. Olyan helyeken

^^B is megváltozott a fizikai-alkalmazotti arány, ahol az elmúlt ^^^B

H években technikai fejlődés nem történt, tehát ennek eltolódását ^^B

H| nem indokolja semmi. Tapasztalataink szerint csak akkor csökkenmm ük az alkalmazottak létszámát, amikor arra konkrét határozat ^^^B

^B van. Gvakran leterheltségük sem megfelelő - gyenge, ^^^B

Wm Az is Tapasztalat, hogy minden szervezeti változtatás létszám

növekedéssel jár.

H Arra sincs törekvés, hogy az alkalmazottak munkája színvonalát

eme fjek.

H Van olyan vészéi, hogy visszaállítják, hogy a műnkásállomány

^B bérarányt a 73-as munkás-alkalmazotti béraránnyal egy szintre ^^^B

hozzák.

^B A beruházások terén/ komoly rendet kell csinálni. Az a szerve-