Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1972-01-14
■ Az anyagmozgatás jelenlegi helyzete, munkafolyam ©tok további gépesítése, a rendelkezésre áUo kapa ■ oltások jobb kihasználása, a munka jobb megszervezése terül-e ■ tén, milyen sok lehetőség van a munkaerő szükséglet csökkentésé B a kerületben működő üzemek - vállalatok, gyárak - eltérő re, és más területre történő átirányítására,. jellege miatt a bftfcő anyagmozgatási feladatok igen sokrétűek, ■ és a legkülönbözőbb szálütóberendezéseket igénylik. Az eltérő A mozgatandó anyag sajátosságai, az üzem jellege es a ■H Bj gyártási folyamatok a különféle félkész- és késztermék szállttárendelkezésre álló lehetőségek különbözősége miatt, igen nagy B sok mellett más más . jellegű "alap és segédanyagok" mozgatá& a szóródás a gépi- és kézierővel megmozgatott anyagok menny* B sAt teszik szükségessé. A szállított anyagok között ezért megsége kozott, A Papírgyárban, ahol az anyagmozgatás volumene ■ található az ömlesztett (fa, szén, pirít stb.) a bálázott á (gyaplegnagyobb a gépi mozgatás aránya 56,5 %, Az ÁFOR-náJ, a ■ jUf cellulóz stb.) és a folyékony Is, (olaj, gáz, stb,). Növényolaj gyárnál és a Kikötőben ez a mutató 90 korül var* B 0 Q míg a MIRELITÉ nél csak 15 %. A szálUtandó anyag jellegének megfelelően alakult ki a szál■ mási technológia és a szálUtó gépek rendszere. Az ÁEOR-nál Kerületi szinten a gépi mozgatás aránya az összes mozga ■ előtérbe terült a csővezeték és a tankautó szállítás. A Csepeli tott anyagmennyiséghez viszonyítva 60 % körül van a kéziero ■ Papírgyárban a csővezetéktől a kisvasúiig, az usztatástól a vei végzett munka, tehát még igen sok. szállítószalagon át a kézi mozgatásig minden megtalálható. A ^B Magyar Posztógyárban viszonylag egynemű anyagfajták (bálák) Meg kell jegyezrü, hogy a fogalmi meghatározás szerint, mozgatását kiskocsikkal, targoncákkal stb. végzik. A Növényolaj-• gépierővel végzett munkának tekintendő műveletekben is van ke■ gyárban megtalálhatók a csővezetékek, a láncos szállítók, szákzA munka, sok esetben igen nehéz fizikái munka. A Kikötőben a B Utószalagok, gravitációs szállitócsővek, targoncák stb. hajórakodások gépierővel végzett munkának számítanak, mert a ■ A cserzőanyag-gyárban a belső szálUtás - vegyi jeUegéből adófüggőleges emelésből, vagy a vizszint® szállításból a nehezebb B dik~ csővezetékes és félautomatikus. A MlreUt üzemben a fizika*, munka, ez esetben az emelés gépesítve van. Köztudott BH ■ „ 20 és - 35° közötü hőmérséklet teszi a száUltásl és a rakóazonban, hogy a zsákos, hordós, bálás, ládás stb. arukat ilyen ■ dásl munkát sajátossá. ^ ® esetben (ha az áru nem rakodólapon érkezik) kézierővel keU B B a daru emelőlapjára felrakni Nem véletlen, hogy az 50 kg os ■ Külön megemUtjük a Kikötői anyagmozgatást, melyre jellemcementzsákokat még "gépierővel’ sem szívesen rakjak a rakódó ■ zQt hogy az üzemigazgatóság fő tevékenységét képezi Ebből munkások. Ez nemcsak a Kikötőben, hanem az ipari üzemekben ^B B következik, hogy itt a szálUtás és rakodás minden formája a végzett anyagmozgatásnál is Így vari. ^B ^B legmodernebbtől a legeimaradottabblg megtalálható. ^B * A Magyar Posztógyár jogos büszkeséggel emUti hogy a ^B Az anyagmozgatás volumene vállalatonként ugyancsak igen gyapjuipari vállalatok közül mi voltunk az elsők, akik az elek t»* különböző. A MIRELITÉ 20 ezer tonnájával szemben áll a Pár mos targoncával történő anyagmozgatást bevezettük, azonbar. ^B B plrgyár 2,2 milUÓ tonnája. A vizsgált üzemek összes belső anyag azt is hozzáteszik, hogy "a műhelyekben viszont jobbára kézi B mozgatása kereken 5 milUÓ tonna. Ez a szám egymaga kifejezi, erővel történő anyagmozgatás van, tehát a megmozgatott mennyi B B hogy a belső anyagmozgatás milyen sok munkát igényel és a ség 100 %-a. vegyes anyagmozgaiásu." B I ■ ^ .........1
