Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-07-03
Mlmm ■ - 6 - H I Sándor et.: Az anyaggal kapcsolatban azt szeretném elmondani, 'M o.n.ori^ hQI az anyag megállapításai reálisak és,meg az ■ a rész is, amely a gazdasági vezető elvtarsak ^B ■ olyan élesen kifogásoltak. Az igazgató elvtársak ^B I teljes mértékben magukra vettek es úgy fogbak fel, ■ bopv a gazdasági vezetők alatt csak az igazgatót ■ letet érteni és a vállalatnál más gazdasági vezető Ml ■ nincs és nem is fordulnak elő az anyagban szereplő ^M H ízonbanSmeg kell emliteni, hogy az anyagban szerep- MÍ ■ lő dolgok megfelelnek a valóságnak, mert az igazga- ^M H tó elvtársak között is előfordulnak hasonló jelen-B ségek. Pl. Tháli elvtárssal is előfordulj, hogy egy-B egy terv elkészítésénél vitázni kellett hogy fesze- ^M B sebb, vagy lazább legyen a terv. Es ez nemcsak B papírgyári jelenség. , B Ez nem jelenti azt, hogy a népgazdasági erdek ellen H B vannak, de a vállalati érdekeket azzal a jelszóval, W^m B B hogy reális legyen a terv előtérbe helyezik, és a ^B B W lehetőségek alá terveznek. Nem egyszer előfordult B év kezdetén amikor leültünk megbeszélni a valla^B B latok éves terveit 1-2 %-os megemlésbe mehelzen ^B B mentek bele, ugyanakkor több százalékos tultelje-B sitést értek el. B Ez azonban nem jelenti azt, hogy úgy Kelljen lex^^B HE fogni a kérdést ahogy azt Tháli elvtárs í ogja fel. B Az anyag egyik hiányossága, hogy keveset íoglal^B K kozik a leglénvegesebb anyagi ösztönzés Kérdésevéi B a bérezéssel. 32edig ez a kérdés véleményem szerint ^^B B fontosabb is*, . , ,, ^B B Ezen a téren pedig nagyon sok es komoly problémák B > vannak. Nemrégiben a VB. tárgyalta a oérezési B kérdéseket és megállapítottuk, hogy a bérezés te- , ^B B rén komoly hiányosságok varinak. xgen magas az időbe-B resek száma és alacsony a teljesitmény berben dolgo ^ B B zók száma. Ezen a téren zükséges volna népgazdasagi ^B B szinten is előrelépni. Az átlagbérezés ilyen nagy-B mérvű alkalmazása rendkivül helytelen. ^B B Nem tudom hogyan lehet egy olyan Iparágban ami Bi népgazdasági szinten nem is a legfejlettebb modsze- B| B rekkel dolgozó — gondolok itt az építőiparra — B igen magas teljesítménybérezést bevezetni, ugyan- ^^H B a kor más iparágban ez alacsony szinten van. ^B B a bérezés területén olyan jelenségek is vannak, hogy B az alsó és fölső határok közelebb kerülnek egymás-IB hoz és az egyes kategóriákon belül inkább a felsőbb B szinteken emelkednek. ^B B Véleményem szerint túlzott az a törekvesj amely^ megnyilvánul abban, hogy az alsó és felső kategó- ^B BI riákat közelebb hozza egymáshoz. Lehet, hogy ez a B Szovjetunióban ma már helyes és alkalmazható, ue B nálunk nem úgy néz ki a helyzet ahogy az anyagban ^B B szerepel, hogy az alsó és felső határok között na— B gyón elmoáódottak a tényezők. Szerintem rna^ Í3 úgy B fenállnak a különbségek mint lo évvel ezelőtt. , ^B B A prémiumrendszerrel kapcsolatban egészen kirivo B példák amit az anyag tartalmaz. Azonban teljes B mértékben jogos az amit az anyag felvet. Lehetetlen, ^B I I
