Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)

1985-02-23

■ így az éves export értéke megközelíti az égymilliárd forintot. A rubel elszámolású r .1 - ,

export 37%-kal növekedett, az. export 1984. évi összege 680 millió forint. Az ex°Jdiák mcg’ gond ugyanakkor, hogy a kihasználót

B| TM"nkat ~ Pwnp“ * >^Sí,c ^ sss ■

■ export részaránya. A rubel elszámolású export az 1980. ev. 1,8 mdFt-ról eléri a kereskedelmi egységek a év al^t , 6,oV°'kaI halad,a mc« az >980. évi szintet. A

^B mdFt-ot, A nem rubel elszámolású export 1980-ban 2,7 mdFt. 1984-ben 2,2 8 4 L a,att 25'5 o*os nyereség-növekedést érnek el. ^^B

^B^ mdFt értékű. Az árualap összetétele azonban csak fokozatosan felel meg a piac . „

^B igényeinek. Ez jelzi, hogy a gyártmányszerkezet változtatási üteme lassú, az igé- „ ,scpC Muvek “>8o-ban 412 mFt nyereséget ért cl mív u B

■ nyéktől és a lehetőségektől is elmarad. A kereskedelmi munka fejlesztésére hozott . ^fihaladta az .I1IiadFt'ot A több mint kétszeres növekedés'Ellenére f n^.rcseg

intézkedések eredményre gyakorolt kedvező hatása lassan érzékelhető. Az export- h?gy. a vállalatok hatékonysága alacsony. A kohászati válloloJÜ l?1cgaJ,l?Pir* i^^B

H import arány ágazatonként vizsgálva jelentős eltérést mutat. A gépész vállalatok f. *Cfe kedvez°bb. mint más hasonló profilú vállalatoké mié 0

^B egyre több intézkedést hoznak az import csökkentésére, illetve a reláció-váltásra. ..... ‘m0f0 va,lí»latok helyzete éppen fordított. A jövedelmezővé,.8 aki,- 1 agazat"

^B A kohászati vállalatok alapanyagainak jelentős része származik importból, tőkés- ‘’V V ,en okozott pénzügyi gondokat, ezek áthidalásán 1 v T-VH import-kiváltást a lehetőségeken belül hajtanak végre. ^eg.tseggel - jelentős erőfeszítéseket tettek. '.diaiatok - külső

^B A beszámolási időszakban jelentősen változtak a devizaszorzók, mind rubel, mind <0 beruházási tevékenység •

^B dollár vonatkozásban. A devizatcrmclési mutatók alakulása vállalatonként erő^B sen differenciált. A piacképes termékek hiánya, az éleződő verseny jelentősen niér- . , j^^^B

^B sékclte a nem rubel exportot, de ebben közrejátszott az is, hogy az alacsony jőve- A beruházási tevékenységet a pénzügyi források hiánya 1 \ i — f , ■ ^^^B

^B delmezőségű termékek exportját is megszüntették. Néhány esetben az import-csők- mezte. Ennek okai a szabályozók változásában és a koráhhi ( !fS'a !)g()tt*f8 jelle^B kenés játszott szerepet. A beszámolási időszak második felében az export-teljesít- visszafizetési terheiben keresendők. A beruházási lehetőséit .C| e.s.zttsck hiteleinek

menyek növekedést jeleznek, különösen a kohászati és a könnyűipari vállalatoknál. a/ UZ(;‘mck nagyobb gondot fordítottak a gépek karbantartás'\r\ at°^0.trsaga ,m'att

^B A jelentős volumenű tőkés exportot teljesítő gépipari vállalatok értékesítési lehe- nagy értékű berendezések kapacitásának jobb kihasználására Ípv (;.u'ltasara> a j^^^B

^B tőségei a nem rubel elszámolású piacokon beszűkültek, ami az elhúzódó recesszió m, cdesztes a beszámolási időszakban nem gyorsult fel *A Kj' 'f’11’!11"'

■ mellett termékeik versenyképességével is összefügg. A gazdálkodó egységek ki- miashiany - miatt nem alakultak ki a kellően differenciált fémen .0.ss'Kterl'ck

■ emelt feladatuknak tekintették az államközi szerződésekben rögzített kötelezcttsc- 11 Cf,ZU's' cs vlsszaMesztési stratégiák sem. Ezt jelzi az is Lév néh-i^ b,*}?s,tn

BH gek teljesítését. Az elmúlt évek jellemzője, hogy korszerűbb termékek kerülnek a a ' cszteségcs termékek aránya. Az elért eredmények ellenéiééPP.TM Ct-?n

szocialista piacokra, bővül a magasabb műszaki színvonalú termékek aránya, nő%1 t"/asanak llterae a gazdasági egyensúly tartós megalanozásálm? tn"C..’

■ vekszik a szállításra kerülő berendezések értéktartama. A Szovjetunióba több gépi TMa*‘k kmgyensu'yozott fejlődéséhez nem elegendő. Az ^ terS- k ' .

^B berendezés került kiszállításra. A belföldi értékesítést erőteljesebben befolyásolták j ' *!•' C. C'VU ’’u.1 a acso,,v' kosszú a termék cserélődési üteme. A minös.v uéPr''

^B a P'ac‘ hatások. A beruházási javak termelésére a fejlesztési lehetőségek beszűkü- I • ’ V'”' crí ,c /l’ ,,,g-v a ’neglcvő technikai adottságokat sem használóit- * 1-•l* 1°*1°

■ ■

^B zettseg, a termelő infrastruktúra viszonylag elmaradott nem ti él -nődére■ C) ktodm|an és alacTo^ LéíonT

M területek bérbeadására is. A gyakorlatban nem4élé’ T kl.kl nt!m ,lasznalt

■ A iö vedel mezőség javítását szolgáló műszaki-gazdasági, szervezési intézkedések a m ű szak^ cTtel ni'i sé'á i I-1'/,S'' -V Vl;sszavezct,ictő a tárgyi feltételek hiányára'

^B íatasa fokozatosan jelenik meg. Tapasztalható, hogy a vállalatoknál az innovációs ségiik hiánvossáeiin "tm C ° hatékonysággal való foglalkoztatására, érdekelt^B magatartás kezd teret hódítani, egyre inkább a meglévő anyagi, technikai, szellemi

erőforrások nyereséges hasznosítása kerül középpontba. A Pw ■

■ rukciója?St Víimclí illami Tgyedfbíhl 6 f°rint0s SZolnoki ^onst■ Pa2,tív credmén>e az eltelt időszaknak, hogy valamennyi vállalat csökkentette faj- hen belül - megvalósulté A kerületi gazdasági “ 1'kÖltfÓpC‘

H ndvá r^8- CS ?nc.rg,a'felhasználását. Az ésszerű takarékosságot segítette számos 1 ’j *«'lliárd forint értékű volt. Ebből 3^j%-kal T-Sitit’ hcrU.h.ffsa k(,zcl

■ cs.in l2kedé,si terv. Az eredmények a szervezési munka javításával, vala- ^ A beruházások jelentős része gépi berendezések^^temb! Ili>^IlaI^ • réT

H T,' a.tCchn°loglak korszerűsítésének hatására jöttek létre. A vállalati gazdálko- M,ndcz elősegítette - ha nem is a kívánt mértékben - a műszak aTM,ran>'u,f

■ das S2inv°nala fokozatosan javult. A termelőegységek a termelési feladatokat vonal javulását. -nmekben a műszak,, technika, szín-11