Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)

1985-02-23

a környezetvédelem javítására a Csepeli Papírgyár és a Cser2Őanyaggyár jelentős zési rendszerek mindinkább elismerik a kiemelkedő munkát Ennek eredménycél beruházást valósított 'meg, ami környezetükben élő Okosság erek ke, , szolgálta. képpen a személyi jövedelmek alakulása is nagyobb mértékben függ a teljesítmény- W

H A Papíripari Vállalat és a Magyar Posztógyár hazai körülmények . korszerű, tol. 1980-84 kozott több bérpolitikai intézkedés történt: egészségügy, bíróságok,

termelékeny használt nyugati gépekkel is bővítette termelő Kapacitása . ügyészségek, pedagógus területeken. A melegüzemi pótlék bevezetése mellett emel^B kedett a műszakpótlék is. Több alkalommal emelkedett a nyugdíj, a minimális

n A rxM v4 Halatoknál io8o-8a évben az összes beruházás 2,2 milliárd forint értémunkabér. A fogyasztói árak emelkedése következtében a bérek és keresetek reál-H t.,1 Tmeiv'tartalmazza a céljellegű és szinttartó beruházást is. A CSM Fémműben értéké nem nőtt a beszámolási időszakban. A VGMK-ban dolgozók a többlet■ 'elektródaevártás keretében üzembe helyezték az örlőműhelyt, folyamatban van munkával szerzett többlet-jövedelmek során kedvezőbb jövedelmi viszonyok közé

H Vr••/hulladék-feldolgozás korszerűsítését célzó beruházás, az új Rézfinomító üzem kerülnek. A beszámolási időszakban - szándékainkkal ellentétben - a munkából

Hl V .1 \ Vasműben befejeződött a szinttartó beruházás, melynek következtében szármázó jövedelmek dinamikáját meghaladta a pénzbeni és természetbeni juttató-H javultak a munkafeltételek, korszerűsödött a technológia. Mindezek kedvezően hatsok növekedési üteme. Az egyes ágazatok kereseti viszonyai nem módosultak alap■ ‘ak a*gyártmányok minőségére, az értékesítési lehetőségekre. pCt°en-„ Feszultsegeket okoz azonban, hogy ugyanazért a teljesítményért igen kü^B nak a gyártmányok g lonbozo nagyságú jövedelmekre lehet szert tenni. Az elmúlt időszakban az egyes

vállalatok eredményességét tükröző jövedelmi differenciálódás nem következett be , a kívánt ütemben.

e) Munkaerőhelyzet

| * r

y Sfi&HXqSA ÜZSXSSZZ <■ A «GCIAUSTA MVNKAVFRSENY-M07GAL0M BRRDMÉNYBIi H

^B vezetett kísérleti jövedelemszabályozás kedvezően hatott a munkaerő megtartására.

A szállítási és kereskedelmi egységekre a fizikai létszám lassú növekedése jel- A szocialista munkavereny-mozgalom a beszámolási időszakban segítette a gazdalemző. A nem fizikai dolgozók állományában a kerület ipari egységeiben csőkkésági, társadalmi célok valoraváltását. A verscnyvállalások — és azok teljesítése —

nés, a szállítási és kereskedelmi egységekben kisebb arányú létszámnövekedés taazt bizonyítják, hogy a munkás kollektívák a nehezebbé vált körülmények között

pasztaiható. ls; tartalékaik mozgósításával javítják a gazdasági építő munka hatékonvsá^^^B R“t. A pártszervezetek ösztönzik, hogy az önkéntes alapon szerveződött társadajmi-A CSM vállalatok munkaerő-helyzetét is a jelentős létszámcsökkenés jellemzi. termelési tömegmozgalom fejlődjön. A gazdasági szervek, a KISZ- és szakszerve-A vidéki gyáregységeknél a munkaerő-helyzet kedvezőbb, mint a csepeli telephezctl tervek részesét a mozgalom eredményeinek.

^^^B Íven. Szervezeti változásokkal együtt a rendelkezésre álló munkaerő-létszám öt év

^B á|att 1 j 400 főre csökkent. A hnW’íTMozgalom segítséget nyújtott a társadalmat és a környezetüket foglal koz^^^B tató kérdések megoldásához. A „rokkantak évében" kapcsolatot létesítettek a

A közgazdasági környezet hatására - rendszeres képzés, továbbképzés ellenére - ndküíi’íéí-mísb^ftél'T »obb köriilTM"yck "teremtését. a térítés

H kedvezőtlenül alakul a munkaerő összetétele. Nagyon sok tehetséges fizikai és alndk,,h vuadlsban Pcldnt >’n,tatnak.

^B kalmazotti dolgozó hagyta el eredeti munkahelyét, számos esetben más szakmában

^B - jobb kereseti lehetőségek birtokában - kerül foglalkoztatásra. A nagyarányú Az 7-f.í.uzcm CR.y lsko a„ moz8alom keretében az iskolákban, óvodákban és B^B

létszámcsökkenést külföldi munkaerővel, kooperációval, a tervidőszak közepétől M)csőt c hmi, va amint a közterületeken is jelentős munkát végeztek. Növekvő

^B vállalati gazdasági munkaközösségek szervezésével ellensúlyozták. A VGMK miiszámtan \etti k reszt politikai képzésben és az állami oktatásban. Az általános és

ködése - a kezdeti bizonytalanság után - kedvezően hat a munkaerő stabilitására. sza mai mu\e tseg tokozását segítették a megrendezett brigád vetélkedők is.

^B A tervfcladatok teljesítése érdekében nő e munkaközösségekben dolgozók aránya . ..- 1984-ben eléri a 20%-ot. A munkaerő-helyzet fenti alakulása ráirányította a fi- Az ele“ eredmények mellett megállapítható, hogy a megtorpanás jelei mutatkoztak |^^B

^B gyeimet az üzem- és munkaszervezés fontosságára, a munkafegyelem javítására, ‘ lluin a' erse ny-mozga ómban, szaporodtak a formális vonások, elhalványult a

^B az ösztönzési, érdekeltségi rendszer fejlesztésére, a dolgozók egyéni gondjaival a' a °.'i" 1 7*í r- ' cn] sl C7Ib l11l!1c t'n esetben megtalálni azokat a módszereket,

^B való érdemibb foglalkozásra, az anyagi és erkölcsi elismerési rendszer cllentmon. ' t.'<‘ meg e e o ruga másságot adnak a mozgalom nemes hagyományainak ápo^B dósaira. Tény az is, hogy a jelentős létszámcsökkenés kedvezően befolyásolta a asanu-"lu asa íoz.

^B termelékenység alakulását. A meglévő munkaerő hatékony foglalkoztatása minden ...

^B gazdasági egységnél központi kérdés lett. Ennek a feladatnak a végrehajtásában A gazdasági környezet változása új helyzetet teremtett a munkaverseny számára.

^B a pártszervezetek politikai eszközökkel is tevékenyen részt vesznek. A tervidőszak A nehezebb, összetettebb gazdasági körülmények újabb célokat állítottak a moz^B második felében - néhány vállalat kivételével - bevezetésre került a 40 órás gamm résztvevői elé! Ezek a célok viszont olyanok, amelyek már nem érhetők el

munkahét. ;1 beidegződött, általában a termelés mennyiségéhez kapcsolódó módszerekkel.

A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában a kerületi gazdasági egységek bér- és A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának

jövedelemalakulása lényegesen differenciáltabb lett. Az újabban bevezetett ösztön- •|()- évfordulója tiszteletére kibontakozó mozgalom kedvező alkalom arra is, hogy