Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1986-10-30
r i ! * A káder-munkában általában érvényesül az az alapelv, hogy a vezetők feleljenek meg a politikai alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. Előfordul, hogy ezeket az elemeket mechanikusan alkalmazzák vagy szembeállítják egymással. Káderpolitikánk érvényesítését napjainkban Is nehezíti a szubjektivizmus, a személyi összefonódás. ■ . Az elvek megvalósítását jól szolgálta a pártszervek káderhatáskorének pontosítása és decentralizálása. A vezetők, a tisztségviselők választ^sánál egyre inkább alkalmazzák a többes jelölést, bevált a jelölőbizottságok és a jelölést előkészítő bizottságok működtetése. Növekedett a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében. A döntések a korábbinál szélesebb körű véleményre alapozódnak. Az állami, gazdasági, társadalmi élet különböző területein szélesedett a pályázati rendszer, valamint a meghatározott időre szóló vezetői m^bizás gyakorlata. A dolgozók kollektívái nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak sa át vezetőik kiválasztásába, munkájuk és magatartásuk megítélésébe Az : uj[ vállalatvezetési formákban működő gazdálkodó egységeknél az igazgatókat titkosan • választják. Helyesnek bizonyult, hogy n szakszervezeti tisztségviselők választásánál általánossá tették a titkos szavazást, is bevezették a közvetlen dél g v lást n Hazafias Népfront és a KTSZ testületéibe. Mindez - a végrehajtás során tapasztalható hiányosságok ellenére — kedvezően hatott a kádermunkára, fejlesztette demokratikus vonásait. Az érvényben levő minősítési rend erősítette n kádermunka nyíltságát, segítette a káderek fejlődését. A minősítések visz i t sok ‘f f ^‘ "cm meg a tartalmi követelményeknek, a minősítendő személlyel folytatott alku tár Eyát képezték, elvtelen kompromisszumokhoz vezettek. A tapasztalatok azt m atatják, hogy az eddigi három év utáni alap- és a négyévenkénti kiég sz o mi osités módszere formális, túlhaladott. Nem biztosította a vezetők tevékenységének és magatartásának folyamatos értékelését, nem igazodott a feladatokhoz c, a választási ciklusokhoz. A vezetőképzés feltételei javultak. A felsőfokú politikai képzést nyuj intézmények döntően az utánpótlást készítik fel. A továbbképzésben rész vevők száma nőtt. A képzés és a továbbképzés tartalmát és rendszeret lényegesen fejleszteni kell. Az állami felsőfokú oktatási intézményekben a marxizmus leninizmus oktatása és a vezetői tevékenységre való felkészítés sok kívánnivaló hegy maga után. Az állami vezető-továbbképzés te csak részben kepes diáim . feladatát Nem megfelelő az intézetek kihasználása, az egyuttmukodés, Bzehangoltság az érdekelt állami és társadalmi szervek kozott. Kádermunkánk' eredményei és gyengeségei tükröződnek az állami és a s vetkezeti személyzeti tevékenységben is. Az állami, gazdasági s*cTMk f?. tők tudatosabb kádermunkát végeztek, de a személyzeti munka es módszere nem igazodott kellően a megváltozott helyzethez és követelményekhez. n A Központi Bizottság megerősíti a párt k á dér pol itik á j á nak ^ a F*1 veit. Swk sédnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlatát hozzáigazítsuk a tarsa°a‘TM'' gazdasági fejlődés, a tudományos műszaki haladás cs a szocialista demokr növekvő követelményéhez Az egész társadalom érdeke, hogy a k^erpoliti a elvek érvényre jussanak, mindenütt hozz.Aértő, rátermett emberek töltsék be 13 ^ —írj
