Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1966-06-30
—----- I ' ■ 111 r lllíUilMTg 1 ; '• -5-g ástál ánul végzik munkájukat es majd a későbbi tanévben, térünk a problematikusabb esetekre. Bizonyltja az oktatási reform fejlődését az a tény* hogy hagy on sokan ipari tanulónak mentek. Az irányit6 és élienőrző^munkánkkal kapcsolatosan'megjegyzi, hogy nagy ön sok segítséget adott ^ a kerületi Párt Ve rehájtó Bizottság, KISZ. Bizottság részéről a »sigetx ‘ elvt írs, továbbá az Úttörőmozgalom, mely az egosz iskolaevne c megindítását és törekedtek ai-ra, hogy minden irányú tevékenységük a társadalmáéit ás, a nehézségek ellenőre is jól haladjon. 1 " Ott József: Az építő iparban mint ismeretes szakmunkashiány van, többször napirenden volt az, hogy a szakmát^felből óik, de véleménye szerint még magái; a szakembert megkérdezve sem ^ jutott el odáig, hogy megmagyarázza mi a szakmájának a szépségé. £ feltételek nincsenek minden esetben biztosítva az építőipari tanulókna . Úgyéb szakmákra vonatkozóan ismerteti a | körülményeket, majd elmondja, hogy a Csepeli JJemmuvekoen pld. jkk a tahülót-a nehezebb munkakörüknél - kiküldik, (ómig__az volyik. r leiiát nincsenek afe elméleti és_sym^ftrl ati i;crdasak ossaakap-SWTviu Vélemény-e szerint helytelen, hogy leány okát lakatos szakisára képeznek, akkor amikor- van elég férfi, bz csakjjtr keresés most, és az iskola fejlődése térén, csak egy lépessel jutottunk előbbre. Pedagógusaink nagyrésze a félszabadulas_ota nyerte el szakmáját nem kell sokat magyarázni a naz'afi'ass ágról, mert 'végeredményben ezeknek a pedagógusoknak ki kellett ho^y alakuljon a világnézeti és a hazafiasságra vonatkozó nézetük, vagy i s gy e rme'ke ink név elését ny u;_; od t an biz hat j um re cijuz. izeket az alapoEst csak 't'ővább kell f cai 1_qíiztgni., ^mint pId. É^mnrxx.s_ta égyetemr~~Á 'tanacstagT~~ beszámolókon ő magaTs riszt vert kb. Uxzenfi.e vélemény-e Szérint nem helyes, hogy sablonosán csuk: xelolvassák a szöveget, és nem mélyednek mint pld. a palyavalasztás kérdésébe el. Béréi Aridrasné: Nevelés' kérdésével kapcsolatosan - a pedagogusokra v o n at k ózó an — igen fontos, hogy az szakmailag, ^é-S politikaiig a legképzettebb kell hogy legyen, mivel meggyőződése az, hogy minden gyermeknek a tanító a példaképé, amit az mond vagy cselekszik, még sokszor a szülői házzal is szembekerül a gyermek. Éppen ezért hívja fel az Oktatási osztály figyelmet arra, hogy a vallásos világnézet a pedagógusoknál a gyermek íejlodese során ellentmondásokat von maga után. , L ukács Mátyás: Az egész vita és az élőt erjesztés is azt emliti, hogy az oktatási reform célkitűzései hogy an valósultak meg. Az oktatási reform 1961. 1962. év élőjén jelent meg, tehat még kezdeti stádiumban van és az anyag nem azt a colt szolgaija, hogy a reform befejeződött, és több tennivalónk nincs, ílaiiém azt, ^ I ho;-;y az iskolák rendszerében meglévő folyamatokat^gptl og ja^, továbbá a társadalom, és~~iriflet!ÍIevo ellentmondásokat jaéry^._JLaXj tápétTtT ■icTenieai hel;/zeteT'takrozze. Jártunk él eredményeket a reform során, de előf ordulnak oly an problémák, hogy még a legszorosabb éktelenben vett” terület sincs rendbe, vagyis nincs meg^a könyv mint pld. a VXI. és Vili. osztályos tanulóknál, menetközben az oktatási osztálynak is hat ár oz ot t ab b un állást kell foglalni a _ és ahol a megjelent rendelkezéseknek nem szereztek érvényt ott intézkedni és olyan színvonalra kell felhozni a reformot, hogy 'ellentmondások ne jelentkezzenek. tL ' . \i_ ----. . — - - —- - —- - - - — ----- - - - - - -
