Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1963-04-19
r wmto&md&mm - - ******* * *<^^'-' | I »- 7 -Ez azt jelenti, gondoskodnunk kell arról, hogy minden canköteles korú tanuló végezze el az általános iskolát és mindenki lehetőleg azonos körülmények között végezze el. Az "általános'" jellemzőiből az elsőt ragadjuk‘ki először. Három év távlatában jelentős eredményeink vannak. Az iskolák zömében a lemorzsolódók száma évről-évre csökken./1-2 tanuló/. Ezt a fejlődést vitathatatlanul az a törvény eredményezte elsősorban, amely a tankötelezettséget 16 éves korig felemelte. így sok, időközben lemaradó tanulónak /betegség, stb/ van lehetősége az általános iskola 8 osztályának elvégzésére. Néhány iskolánkban /Mártírok u 216, Vörösmarty, ‘Török Floris utcai, Sodronyos úti/, ahol a fontabb említett lemorzsolódó szám elég magas, 5-6 tanulót is jelent. Ezekben az iskolákban elsősorban a cigánytanulók jelentik a problémát. A fent említett iskolákban egyea osztályokba 3-4 évvel idősebbek is járnak. Ezeket a normál köruakkal együtt tanítani, nevelni igen nehéz dolog.. Ezért lenne szükséges az adott iskolák körzetében egy-ögy túlkoros osztály szervezése, ’>/' kevesebb létszámmal és bizonyos tananyármódosítással /felmérés folyik/. Joggal állapíthatjuk meg, hogy az iskolába járás morálja sokat javult az eltelt három év alatt. Ebben fontos szerepük van a nevelőknek és a szülői munkaközösségeknek. Figyelmesebben kellene azonban el járniok az orvosoknak az esetenként kiadott igazolTeok kiállításakor, Ugyancsak hathatósabban kell intézkedni az oktatá-ei osztályba felkerülő "feljelentés igazolatlan mulasztásért" ügyekban* A legtöbb iskola rendelkezik u.n. "nehéz esőtekkel", olyan tanulókkal, akiknél a nevelési és adminisztratív eljárások nem vezetnek eredményre. Az ilyen tanulók érdekében bizonyosan jót tenne, a hetes napközi. Több esetben felmerült az intézeti elhelyezés igénye is. Emelni kellene az igen szűkre szabott intézeti férőhelyek számát, mert kerületünkben is sok olyan iskoláskorú fiatál van, akik magfelelő környezetben megmenthetők lennének a társadalom számára. Az "általános" iskola jellemzőiről másodikként azt tegyük vizsgálat tárgyává, hogy mindenki lehetőleg .azonos körülmények között végezze el. Az azonos körülmények közé tartozik a szakrendszerű oktatás biztosítása az iskolákban. A kerület iskolainak nagy többségé bán ez biztosítva van. Igen elenyésző a nem szakos nevelővel való óraellátás. Főleg matematika és kémia szakos t nárokbun van hiány, A szakrendszerű oktatás megvalósítását elősegítette , hogy több alsótagozatos nevelőnk szakoaodott/Kálmán, Mártírok 47/ áa több iskolában a felső tagozaton tanító nevelők közül néh ínyen a harmadik szak megszerzésére törekednek /pl. Gubacsi hídfői iskola/. Jgen helyesnek tartjuk, hogy már az alsó - tagozaton is folyik szakoktatás. Ez - mint összekötő kapocs az alsó éa felső tagozat között - csökkenti az átmeneti súrlódást, egyben a más nevelőhöz való szoktatást is szolgálja. Igen helyes az az intézkedés tehát, amely kötelezővé teszi az ének, rajz, testnevelés szakosítását a IV. osztályokban, de nem helyeselhető az a másik intézkedés, amely megköt i az alsóbb osztályokban a szakosítás lehetőségét. _L— ----J
