Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1968-05-21

r n ! ~ 5 - ;É Ezek az elképzelések figyelembevették a népgazdasági érdeket épp­úgy, mint a vállalati érdeket* Azonban nem voltak ismertek a jövedelem elvonási tényezők, a fej­lesztési alap képzési előírások, hitelnyújtási feltételek, nyere­ségérdekeltség, stb. Miután mindezek red-itáskónt megjelentek, a fejlesztési elképzelések irreálissá váltak, és képtelenek voltak gazdálkodó egységeink a realitások talaján tervezni* Ez azt jelentette, hogy a korábbi elképzeléseket mérsékeltebb mó­don át kellett dolgozni. Pl.: Hazai, Habselyem, ÉGV. Kontakta, ^ Könnyébetón, stb.:/ Az ellentmondások ebben az esetben;* hogy:- Amig az állam terhére kellett tervezni, addig nem volt érdekes a " teherbiró " képesség. Amint a " saját teherbiró képességre" kellett tervezni, már higgadtabbá váltak a koncepciók. A vállalatoknál a vállalati megnövekedett önállóság teljes érvé­nyesítését látják egyesek, a " fékezők " beiktatásával akadályoz­va, ami szerintük ellentétes a vállalati és az össz társadalmi ér­dekekkel. ^ Vállalataink 1968. elején nem ismertek minden közgazdasági tere­iét , éppen ezért egész évre szóló gazdálkodási tervet nem tudtak készíteni. Ez érthető. A folyamatos termelés biztosítására azonban rövid távú, u. n. havi, illetve negyedéves programot készítettek. Az önálló tervkészités vállalataink egyrészénél bizonytalanságot okozott. Bizonyos mértékig nem értették, és idegenkedtek a gazdál­kodási terv készítésétől, amely pedig nem más, a vállalat gazda­ságpolitikai terve. Arra hivatkoztak, hogy van nyereségterv, órtékesitési terv, fej­lesztési terv, munkaügyi terv, stb. és ha ezek vannak, akkor mi­nek még külön egy gazdálkodási terv. Félreértés ne essék nem a korábban felüről megadott évi tervek visszacsempészésérŐl van szó. [------------------^ I

Next

/
Thumbnails
Contents