Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1966-05-06
1 *....... I p-1 I I I H. II ■ . —V— III III I I ' ■ ■ *"■ ' » 1 1 ' r I I ^-v v-., _ - 6 -\ _ X., önkritikusan el kell mondani, bo^y a személybeoi munkával koztunk a szükséghez mérten megfelelően.; igy az üzemek, intézmények káderhelyzetéről ismereteink hiá:.^ oeak os pártszervezeteink figyelmé sem tudtuk kellően a személyzeti munka elemzése, segitese, javitasa irányába ösztönözni a Illő Üzemi, hivatali, Icádé rmunka . Pártszervezeteink kJflQrmunkájárnak alakulása, fejlődése nagy mértékben befolyásolja az állami személyzeti munkát. .A part káderpolitikaja ^ ismerik és-általában egyetértenek a szakmai hoz ®ttesScövealkalmassá®, a morális magatartás és a vezetők -oZ.i*.^ együttes ko e tolmŐnyévalŰ A gyakorlatban azonban részben szubjektivizmusból, r^szb onkö v a t íc e zo t le ns é gb ő 1 j, meg nem értésből j.lxtzezdk bizonyos torzulás a szakmai hozzáértés el túl zásában, a politiK' i *cov jtjlmény olh - /x hvapolásában, háttérbe szorulásában. Fát mutatja a személyzeti -oívan gvangeségé is, hogy a kiválogatásnál, főlek « e*a!onai vezetők részéről a legtöbb esetben o szakmai alkalmasság kerül csak ort~-col~sro és a káderek nevelése, továbbképzése terén is nagyon kis szerepe írn-n b nnl itikai felkészültéé • növelésére, kommunista tulajdonságok fejlesztésére való törekvés, A szakmai iskolázta tus merev követelése egyes hegeken egzisztenciális gondokat, bizonytalanságot okozott, plrts zerve z e t e ink ezekkel a kérdések kel a jövőben többet és behatóbban kell, hogy foglalkozzanak. A nagyobb üzemekben /ahol pártbizottság, csúcsv xetőség van/ biztosított-káder ügyökben a pártvezetés allésponojanink figyoljmbevótele. UBteUWttft •»)*» Háta:,1bori. lirtajutat. A pártszervezetek álláspontjának xvényesitese problémásabb azoknál a pártszervezeteknél, ahol nincs hatásköri iisto. A mozgaimi funkoiók elbírálása itt is a ve z vb őség, esetenként a taggy HwS -l1- .c„rul, do a^azdasá-i káderok ünyo többnyire csak a titkárral van megbeszélve. A választások előkészítésétől eltekintve nincs igény a közvélemény VifimmintnuaV merism'rá)őre. Tőbe oldalról hangzott j1 panasz a KISZ Íáhr6i; hoa/né. vo:,já* ötrct ta . latértBif, nem tekintik őkot partnernek. Vitatott a taggyűlések szerepe a nem mozgalmi funkcióban lévő káderek esetében. Különösen az igazgatók, gyárogység-, t.iípvezetők asetébg merül fal, hogy helyes-e, ha a taggyűlés íogi-l aliast beaUitusukkal, illatve felmentésükkel kapcsolatban, vagy elegencé a titkár, lile a vezetőség állásfoglalása. A gazdasági vezetők státusza az uj jazda aágirányitó rendszerben még inkább indokolja o probléma rendezését. Az üzemi, hivatali kádermunka egyik tényezője a személyzeti apparátus. A személyzetisek alkalmassagot nézve azt tapösztaijtó, hogy politik i st-Hlárdsae morális alkalmasság szempontjából megfő 1 elnök, azonban marxista-leniniéta felkészültségük néhány esetben hiányos, agyasoknál DGdig primitív fokon áll. A kellő felkészültség hiánya folytan ogyes SitSbii való óntetoű.iáHvu »n olé^ szilárdan képviselik a part illivponxa Az állami, gazdasági kádárok fölé támasztott alapvető követelmények Lrv:öltésének - a mai helyzotben a politikai igényes, ég növel .)«•.. no a ^ ik f^ltctulo személyzeti apparátus politikai felkészült*.égőnek fejlesztése l —J- — —- — - - - - -- - - - -- - — -- --- ---— ---■-- -—■— — — ---—■—-----
