Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1964-03-10

A napirendi pontok tükrözik az adott al zervezet jé' legét. Üzemek— ten a termeiéből kapcsolatos kérdéseket, hivatalokban a^hivatali mun­kát, egeszíerjip.yi inté zm.é ic okoen egész . émügyl kérdéseket, az Askolák­­ban az oktató-nevelő munka problémáit, körzeteiméi községpolitikai kérdéseket tárgyalnak,_Pl, a Habselyem-Kötöttárugyárban és a Kutató­éi lato V.-nul a szocialista brigádmazgolom helyzetét, a harisnyagyár­­loan a minőség alakulását, a Szakorvoséi Rendelő Intézetben orvos—eti­kai ügyeket, a Ton.'csnál szövetségi politikáik értelmezését, az 0ra­­gyarban és a Uyujtcgyortyagy„rban a gépiparra vonatkozó határozat vég­rehajtását tűzték napirendre. Növekedett a termelési kérdésekkel foglalkozó napirendek száma, és több napirend keretében foglakoztak eszmei, politikai, nevelési kér­désekkel, ez tarkózi a VIII.Kongresszus határozatainak véjrehajtásá­­ra való törekvést, azonban még nem kielégítő ez a változás, Változat­­lanul még mindig sok az altni mos kül- és belpolitikai tájékoztatás és a belső partélet egyes kérdéseire való ismételt visszatérés, Megállapítható, hogy a taggyűlések színvonala nincs arányban a párt­­tagsag félkészül őségéool adódó lehetőségekkel, sem ;a pártmunka irán­ti követelményekkel, ^ A taggyűlések többségére a tájékoztató, szemlélődő jeliog a jellemző. A központilag előirt ^napirendeknél - amennyiben ezekhez kerületi el­­igazitast adtunk - partvezetoségeink nem törekszenek a helyi konkré­­tizalasra, A helyileg meghatározott előterjesztések nem az adott tern­­let elemzését jelentik a munka megjavítása, illetve továbbiéjleazté­­se érdekében, nőm a párttagság állásfoglalását, döntését igénylik. ban®m az a^ott terhet eredményeit felsorolva, a mozgósítást, a fel­adatok méghatarozasat azzal intézik el, hogy "vannak mé^ hibák is van még tennivalónk", Ez nem készteti gondolkozáson n párttagságot Az 1Jyen u4’®s sz?lara°k után a párttagság nem tudja és nem is 'tudhat­ja , hogy milyen feladatokat kell elvégeznie,, Ezek a jelenségek a párt­­”—r, tagságban az önelégültség, a megnyugvás érzését táplálják, állásfog­lalás, döntés végett általában csak a felvételeket, fegyelmi ügyeket és a munka terveket terjesztik taggyűlés elé, ^eKeX előző években a taggyűlések napirendi pontjai nem voltak meg­tervezve, így több zor előfordult, hogy néhány nappal előbb döntik el a taggyűlés napirendjét. Ez eleve kizárja a megfelelő felkészülést, ^zk0vleítÍV rnunkf-^* Ilyenkor fordul elő, hogy kül- és belpolitikai "kér­dések, vagy ook Kérdést érintő, de lényegében semmitmondó beszámoló kerül a taggyűlés, elé, Jjzek a taggyűlések nem, vagy csak kis mértékben járulnák hozzá a helyi politika alakításához, ÖKD0n HésZ:?rő1 többször hangzik el kritika a tagság passzi­­vitásat íii.etoen, j.em ismerték lel, hogy a passzivitás és aktivitás fü2íŐ0aiitóiaShíaléS 0lől5f3zitjs®től, az előterjesztés színvonalától ingg, attól, hogy az előterjesztések mennyire kapcsolódnak a napi é­­lethez, mennyid tr l akoznak a tagság érdeklődésével, gondolataival. tasaaraboló V. vezetési problémáit, vagy a Köny­­nyubeton y 1964,évi gazdasó.ú tervét tárgyaló taggyűlés, melyen a tör­töt tak kitl<$ proLl°nak kQ-ültek megvitatásra és ezek élénk vitát vál­l ------------------ű L ________________________„______________________________________________________________________ ,r ... n *

Next

/
Thumbnails
Contents