Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1961-03-17
, I ' előfeltételek, lehetőéért aezzel a termelőerők és termelési viszonyok kozott, ot.tagonu.zlikue ellentmondások megszűnhettek. A szootnlisto tulajdonviszonyok alapján o fejlődés meggyorsult, mert elhárultuk nzok az objektív akadályok, melyek a termelőerők huzal fejlődését bilincsbe verték. Ez, a nagy haladást bizonyltja, hogy az ipar nettó termelése - 1938-hoz képest - közel három és félszeresére emelkedett. Természetesen u termelőerők és . termelés, viszonyok között a proletárdiktatúra győzelmével - csak az ootogonisztikus ellentmondások szűntek meg. A szocializmus épiteae során kialakulhatnak és ki is alakulnak a lermelőerők és termelési viszonyok közötti ellentmondások, azonban ezek Jellege nem antagonisztikus. Ezek az ellen.mon ások felismerhetők és felismerésük után a párt és állami szervek intézkedéseivel feloldhatók Ez azt is Jelenti, hogy az ellentmondások feltárása és nzok megoldása fejlődésünk előrelendítő tényezői, fS A szocializmu^.al,J.jatokJexak4«a sokrétű és ellentmondásos folyamat. Antagonisztikus ellentmondás volt 0 hatalomra kerülő munkásosztály és a gazdasági hatalmát fokozatosan elvesztő burzsoázia között. Ez az ellentmondás éles osztályl,arcban fejeződött kt. A tömegek, a párt és a munkásosztály vezetésével, akt,van és cselekvőén támogatták a kisajátitást, s ugyanakkor a szervezkedő és ellenálló tőké, osztály minden eszközzel próbálta megtartani gazdaság! hatalmát. Az ..osztájy.ta^báx.ék.sjolt, legélesebb formájához, a fegyveres konfliktushoz - a hatalom megszerzésének Időszakában - jtígjK^JftUSlSlLsl inért ^gyrószLji jnagxax.Í.üíéS!íá.zia_íL_hé.Í!OXIl-illltiL^£t1dft^^0—13PSgé^ö2hií-^S_^ií&.ttAlítft-épolilikai^efob'á^nak_iórészékJnAsrészt_AJt4JdJlrt!y.es._tönmg£(dtüML-ípbltAÍtÜU. továbbra szovjet csapatok 1^,1*. - . Üké. laJlódt* Murrté ItoMU A l'“1“,ora megszerzésének e viszonylag békés utjának tudható be, hogy elvtársik közül sokan még ma ,s easze- 'keverik a különböző ellentmondások Jellegét. Az 1056-os ellenforradalom pedig szemléltető példáin vet, annak, hogy a belső és külső ellenség minden rést, minden h.bdl, minden lehetőséget és megoldatlan: ellentmondást kihasznál a nép félrevezetésére a szocializmus gyengítésére, „kásására és - ha lehetőség van rá - megdöntésére. Az ellen forradalom Idején az oatagoalaz.Hkus ellea.mnadásak kiéleződlek egész 0 fegyveres összetuzea,g . az osztályban, legélesebb formájáig - elvezetlek azok az Ismert körülményeit, melyek Magyarországon kialakullak. , ről szóié mély elemzése jsitíjé.BéJdáXáiJMtaüitJÍ-jfa^ a félrevezetett tömeékek .meggyőzése mulrtja azt, hogy a pórt és az állam (a nép óa osztnl,-ellenség köz,, natagoaiaztlkua, tavábhá a „épen belüli nem antagonisztikus) uz ellentmondásokat felismerve helyes és eredményes Intézkedések., tett. Mégis elég gyok- „ fenti .......-ágok ellenére - tapasz,alhnió, hogy elvtársik, párt- állam, és egyé szervezeteink sokszor olyan Intéz kedése kot köveiéinek felsőbb szervektől és alkalmaznak ,„„g„k is olyun megoldási módszereket, amikor nem nntogonisztikns ellentmondások oldásáról van szó. Az ilyen követelés és gyakoris! nagy karótól okoz, ellenségein ne I--------J ——. 1 ^--------------I '
