Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1961-03-17
r n kedve/ és nekünk ári. Az ellentmondások helytelen megítéléséből inkád jórészt az Is, hogy elvlársuink ** nsztáCviiaruot és szómtiiégLj^lá^ t°TMul értelmezik s Így Jielyteleniil alkalmazzák. Az jjp.ar szouiuiista uiitudoiiyiaz^^ « w^tatatts. nyok is megváltoztak hazánkban. Megszűnt a munkásosztály kizsákmányolása, elnyomottba s a hatalom megszervezésével ujalkodó^sztállyá..emeltedet Ezen óriási jelentőségű történelmi eredmény mellett azonban - főleg az MDP vezetői nem vették figyelembe azt, hogy a munkásosztályon belül is vonnak és kialakulhatnak ellentmondások. Ezeknek jellege természetesen nem antagonisztikus volt, de elhanyagolásuk súlyos károkat okozott. Ilyen ellentmondások voltak a nagyüzemi, politikailag fejlettebb, továbbá a jelentős számú politikailag éretlenebb (kisipari, építőipari, atb.) munkások között. Hasonlóan ellentmondások voltak a volt - nem jelentős számú, de nagy politikai befolyással rendelkező és szociáldemokrata nézetekkel áthatott - munkásarisztokrá da és a munkások egyéb rétegei között, stb. Ezeknek és más ellentmondásoknak a feltárását nem végezték el, s így ezek megoldása is elmaradt. E hibák nagymértékben akadályozták a munkásosztály nem csupán látszólagos, hanem valóságos egységének gyors és határozott kibontakozását. Amennyiben viszont a gyakorlatban jelentkeztek bizonyos ellentmondások (pl, az egyesülés után a kommunisták és a volt szociáldemokrata vezetők és munkások között), ezeket elsősorban adminisztratív intézkedésekkel próbálták megoldani, Jórészt ilyen okok miatt a szocialista tulajdonyisAQjy_Ql-JiIttlnkjjláaáyd-nern.Járl_egy.iLtt hanem attól sok vonatkozásban lényegesen elmaradt - az_..o.sztáJy^gyAÓg__éA.<^?M.lxönTMtudat fejlődése. Mig a hatalom megszerzéséért folytatott bar; nagy fejlődést hozott öntudatban és forradalmi lelkesedésben a munkásosztály többségében, addig a későbbi hibák ennek hatásfokát nagyon lerontották, Az ellenforradalom előtt u párt vezetői sok helyen ^ felvetették, hogy Magyarországon kialakult a dolgozó nép erkölcsi* politikai egysége. A valóságban azonban ez az egység nem volt meg, sói még a munkásosztályon belül is voltak ezen a téren problémák. Az ellenforradalom pejig világosan megmutatta, hogy az erkölcsi politikai egység megteremtésének feladatát nem tudtuk megoldani. A jelenlegi időszakot tekintve megállapítható, hogy - főleg a helyes szövetségi politika alkalmazásával az erkölcsiPplHLka] egység kialakulóban van tartalma világossá vált és a helyes pártpolitika következtében lényegesen megszitár luli. Természetesen az eddigi eredmé nyek nem jelentik azt, hogy az erkölcsi-politika: egység jelenlegi fokát nem kell tovább erősítenünk, A megtermelt javak elosztása Is alapvető változásokon ment keresztül. Lényegében véve - a tőkések kisajátításával - n többletértéket a fejlődés szolgálatába lehetett állítani. A munkabér nem a munkaerő áraként, hanem a nemzeti jövedelemből való részesedés formájaként jelentkezett. A munkásosztály reálbére ó-s reáljövedelme emelkedett, életszínvonala fokozatosan javult. Ezt a fejlődést megszakította az 1951-53- as visszaesés, ami törési okozott a tömegek öntudatában és forradalmi lelkesedésében is. í J
