Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n t > - 33 -Gábor József ÉGV Tisztelt Pártértekezlet! Hosszú időn keresztül a gazdaság megújítását a gazdasági reform bevezetésétől, majd a szabályzók folytonos, folyamatos változásától vártuk. Az eredmények elmaradására különböző magyarázatokat kerestünk, nem részletezem. Eljutottunk odáig, sajnos nagyon hosszú idő után, hogy rájöttünk, vagy kimondtuk a gazdasági reformot nem lehet megvalósítani politikai, társadalmi reform nélkül, vagy ahogy újabban fogal' mázunk nem lehet megvalósítani erkölcsi reform nélkül. Ez a vélemény hosszabb időn keresztül fennállt. Tulajdonképpen napjainkban kezdett, vagy i a közelmúltban, igy is mondhatnám, megváltozni. Elsősorban Grósz et. véleménye szerint, aki egyre többször hivatkozott arra, hogy túl gyors ez a változás és tulajdonképpen ez igazából a davoszi interjúja, illetve a Pozsgay féle nyilatkozatra tett véleménye erősítette meg. En úgy gondolom, hogy ez a vélemény hiba lenne ha nagyon elterjedne, már, hogy ma ne a politikai változásokra helyezzük a hangsúlyt és itt egyetértek az előttem szólóval, hanem inkább a gazdasággal foglalkozzunk. Ugyanis veszélyesnek tartják^ többen egyébként magam is, hogy a politikai változás elszakad a gazdasági változástól. Ez a veszély azonban csak akkor igaz, ha nem merünk őszintén szembenézni a valósággal és igy nem a szükséges válaszokat adjunk a politikában. Ebben az esetben lehetnek veszélyhelyzetek és én úgy gondolom, hogy pl. az 56-os eseményekhez is az vezetett, hogy a válasz, amit adtunk az halogatott volt, illetve rossz volt és nem az, hogy 53-56 között politikai viták bontakoztak ki. Ezért nekünk 48-al, 56-tal is foglalkozni is kell, és nem a múltúnkban való válykálást jelenti, hanem olyan kritikus helyzeteknek a vizsgálatát, amikor sorsforditó döntéseket hoztunk és ezeket a döntéseket tulajdonképpen jól vagy rosszul alapoztuk meg. Ezt kell ma eldöntenünk. Ugyanilyen fordulópont előtt állunk és én úgy gondolom, hogy avultunkból tanulni mindenképpen kell. Eléggé sajnálatos, hogy ez a vita lényegében egyszavas vitává változott, mert ez végülis az indulatokat hozta felszínre és nem elgondolkodtat bennünket, ezt a mai értekezletünk is úgy tűnik, hogy alátámasztja. Én az hiszem, hogy azért is azt kell állítanom, hogy a gazdaságról nem lehet a politika kérdései nélkül érdemben dönteni, ill. a gazdaságban előrehaladni, mert a párt hatalmi jellege a gazdasági lehetőséget is meghatározta. Ugyanis a gazdaságban döntően felülről építkeztünk és sajnos azt kell mondjam, hogy jelentős mértékben ma is felülről építkezünk. A gazdaságban is érvényesült a kontraszelekció az értelmiséget tulajdonképpen, de főleg a fiatalokat 56-után szinte kirekesztettük a politikából és egyben ezzel kirekesztettük a gazdaságunk egy részéből is. Kádár et maga is azt mondta,hogy az egyetemisták tanuljanak, ne politizáljanak. Úgy tűnik, hogy ezt elég jól megfogadták és amikor az értelmiségünk nem igazából segíti a gazdaságunk kibontakozását, akkor végülis, most ha egy kicsit cinikus lennék akkor azt mondhatnám, hogy jól adták meg a választ, ill. jól megfogadták az intelmeket. Én úgy gondolom, hogy szükséges a gazdasági döntéseknél az alternatívák kialakítása, ezek megméretése és ez a múltban nem történt meg. Nem történt meg a széleskörű társadalmi nyilvánosságrahozása bizonyos döntéseknek és nem történt természetesen az ellenőrzése sem ezeknek a döntéseknek és most igy visszamenőleg rengeteg döntésről véleményt alkotni, ez valóban rendkívül nehéz. Ezek'az állapotok vezettek a pazarláshoz, idézték elő a kijárásos rendszert, vagy pl. említhetném az 50 nagyvállalatnak ugymond^ törvényen kívüli helyezését, amely szükségszerűen vezetett javaink feléié séhez. Hogy mit veszítettünk, hagy említsem két ország példáját. Az egyik Finnország, a másik Görögország. A görögöknek 1960-ban a nemzeti jövedelme fele volt mint a miénk. Ma kétszer annyi, tehát négyszeres a szorzó. A finneknek a nemzeti jövedelme kb. megegyezett a miénkkel, ma háromszor nagyobb Tehát itt kell megmérnünk az, hogy mit veszítettünk ezzel a gazdasagi---------------J _____ _ . . .
