Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
I t - „ -Azt javaslom a pártértekezletnek, értsen azzal egyet, hogy az ujraszerkesztett állásfoglalást minden résztvevőnek - tehát küldöttnek és meghívottnak - is küldjük meg a saját szervezeti csatornáinkon túl. Tehát az alapszervezetek meg fogják kapni, a küldött elvtársak, pedig le tudják kontrolálni, hogy jól döntöttünk-e. Tisztelt Küldöttértekezlet! Áttérünk második napirendi pontunkra. Hadd kezdjem azzal, hogy sok komoly épitő bírálatot kaptunk, különösen Bankó et. hivta fel a figyelmünket arra a szavazás ellentpróbás és tartózkodás tisztaságára, ezt mi figyelembe vészük. A nyilvánossággal kapcsolatos észrevételé\ re úgy tűnik, hogy itt az idő visszatérni. A párt jelenleg érvényben lévő szabálya, rendje szerint, a pártértekezlet, a választás zárt ülésen szokta megtenni. Tettem a javaslatomat az ügyrend során azért, hogy legyen ideje átgondolni a pártértekezletnek, hogy nyilvános, vagy zárt ülést tart, mert ez a hagyományoktól valóban eltérő. Azt is tudni kell, hogy ez bonyodalmakkal járó dolog. Mert ha nyilvános az ülés, akkor is csak a küldött elvtársainknak van joga a vitában résztvenni, szavazni, a meghivott elvtársak megfigyelőként vehetnek részt az ülésen. Most kérdezem meg a tisztelt pártértekezletet, egyetért-e azzal, hogy nyilvánosan folytassuk további tanácskozásunkat. Kérem a szavazatszámlálókat segítsenek. Tehát a nyilvános ülés mellett döntöttünk szótöbbséggel. Világos mindenkinek a jogállása ebben. Kedves Elvtársak! A XIII. Kongresszust megelőző kerületi pártértekezleten megválatott pártbizottság és végrehajtó bizottság, valamint a munkabizottságok mandátuma a XIV. Kongresszusig szól. A kerületi PB - most már mondhatjuk, a kerületi párttagság véleménye az - , hogy az 1./ napirendben elfogadott állásfoglalás végrehajtásához szükséges egy uj összetételű testületet választanig Az állásfoglalás olyan változásokat indit a kerületben, ami indokolja az irányitó testület megújítását. Az elfogadott állásfoglalásunkban döntés született arról, hogy végrehajtó bizottság nélküli pártbizottságot hozzunk létre, amelynek több mint a felét a pártszervezetek közvetlenül delegálták. A pártértekezlet joga, hogy a többi helyre közvetlenül válassza meg a testület tagjait. Bejelentem, hogy a jelenleg érvényben lévő választási szabályozás értelmében a pártbizottság tagjait titkosan, a fegyelmi bizottságot nyilt szavazással válasszuk meg. Mielőtt a jelölőbizottságnak átadnánk a szót néhány szervezeti kérdésben szükséges döntenünk. Az a kérdés már eldőlt, hogy egylépcsős testületet kivánunk választani. A PB azt javasolja, hogy 25 fős testületet válasszunk. Van-e valakinek kérdése ezzel kapcsolatban? Nincs. Van-e észrevétel? Tálasi et , A PB létszámát ne szabjuk meg 25-ben. A szavazás módja sincs eldöntve. Én azt mondom, ha úgy szavazunk, hogy valaki megkapja az 50 % + 1-et, s netalántán több lenne a bizottság létszáma 25, mint 27, nem érdemi kérdés. Ha nincs annyi, akkor legyen 23. Mert szavazásnál ez a dolog összefügg a szavazas módjával. Ne ragaszkodjunk a 25-höz. Nagy Ferenc et. A dolog kapcsán nem kellene sokat vitatkozni, mert úgy is szavazással dől el a kérdés. Nekem az a személyes véleményem, hogy annak megfelelően járjunk el, amilyen elvet kitűztünk, az állásfoglalásunkban, mégpedig, hogy apártbizottsáq tagjainak több, mint a fele legyen delegált. És azt gondolom, hogy ehhez^ illeszkedik a 25 fő, - ez igy van - mert 13 főben igyekszünk a delegálták szamát meghatározni, az én személyes véleményem az, hogy azzal a felelősséggel döntsünk majd a pártbizottság tagjainak javaslatba hozott személyekről, hogy egyúttal azt is el kelljen dönteni, ha valakit nem akarunk, bar ez is belemegy egy kicsit a szavazásba, tehát ez az javaslat azt igényli, hogy, aki megkapja • ' ' J Lt—-------------------------------------------------------------------
