Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1986-01-07

• í t í l * 1 2 zetek tagjainál, elsősorban az idős, egyedülálló embereknél. Sokak számára ez a legfontosabb kapocs a társadalommal, a párttal, és ezt az idős kommu­nistákkal való törődés egyik legfontosabb mércéjének is tekintik. A pártcsoport-értekezletek tapasztalatai viszont az érdeklődés csökkenését mutatják. Ennek oka, hogy a kongresszusra való felkészülés időszakában és az ezt követő időszakban, a határozat feldolgozása kapcsán, élénk volt a párbeszéd, a párttagságnak többször volt alkalma véleményt nyilvánítani. Az alapszervezeti munkát általában jónak Ítélte meg a tagság, a taggyűlé­sek tartalmasabbak lettek. A választásokon bekövetkezett kádercserék javí­tották a pártmunka színvonalát, élénkítették a szervezeti életet. A párt­­vezetőségek munkáját jónak Ítélték, az uj vezetőségi tagok beváltották a reményeket, s ha nem is alakulhatott még ki mindenütt összehangolt tevékeny­ség, javult a munka kollektivitása, a munkamegosztás. Az alapszervezeti tit­károk megítélése pozitív volt. A tagság általában eleget tesz vállalt párt­­megbizatásának, de - főleg az idősebb korosztály tagjai - felvetik, hogy nap­jainkban csökkent a pártmunka presztise. A vállalt többletmunka háttérbe szorítja a társadalmi tevékenységet. A gondok mellett, a vélemények összeg­zéseként az állapítható meg, hogy - elsősorban a kerület üzemeiben - szerve­zetten, fegyelmezetten folyik a politikai munka. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a szakszervezeti választások, az uj vállalatirányítási formára való áttérés, a szervezeti korszerűsítés az érintett üzemekben jól előkészítve, zökkenőmentesen zajlott le. Külpolitikai kérdések szinte nem is merültek fel a beszélgetések során, belpolitikai életünkkel kapcsolatban a kongresszus határozatának megvalósu­lása volt a fő téma. Jelentős azoknak a száma, akik rosszabbnak ítélik a helyzetet a korábbinál. /Életszínvonal, ellátás, közrend, közbiztonság, tár­sadalmi morál./ A gazdaságpolitikában nem éreznek pozitív hatású változáso­kat, a vállalatok irányában folytatott politikát nem tartják helyesnek, sőt - üzemi területen - sértőnek találják azt a módszert, hogy kis gazdasági egységeken igyekeznek bebizonyítani, hogy a nagyobb gazdálkodó egységek rossz hatékonysággal tevékenykednek. Felvetették a vállalati kollektívák érdekelt­ségének hiányát, a növekvő elvonások problémáját, a bérfejlesztés elmara­dását az áremelkedéstől - ennek mértékét nagyobbnak tartják a hivatalosan el­ismertnél -, a dolgozókat, a lakosságot irritáló tényezők számát növekvőnek Ítélik. A helyi kérdések közül - elsősorban a körzetekben - a legtöbbet vi­tatott a településfejlesztési hozzájárulás volt. A felvetések négy csoport­ba sorolhatók: kifogásolják az előkészítést, a lebonyolítást, a kitűzött célt és a lakosságra rótt újabb anyagi terhet.^ A körzetekben emellett a fő témák a nehezedő életkörülmények, a lakóterüle­ten fellelhető ellátásbeli hiányosságok, a szolgáltatások minősége voltak. Jellemző, hogy az idősebb párttagok a kongresszus határozatának látványo­sabb megvalósulását várnák. A termelő egységeknél dolgozó párttagokat elsősorban a helyi gazdasági, ter­melési kérdések foglalkoztatták. A Ganz Műszer Müvekben a szervezeti felépítéssel kapcsolatos nehézségek, az anyaghiány, a fizikai dolgozók túlterhelése volt központi téma. A Vörös Október Férfiruhagyárban a szervezeti korszerűsítéssel járó feszült­ségek, a textilipar bérhelyzete került előtérbe. A Hungária Jacquardban a bérhelyzet mellett a fejlesztés hiányáról, az aka­dozó alkatrész- és fonalellátásról volt a legtöbb megjegyzés. b --­­--­­­_________________________________________________________-_________________________________„_____________________

Next

/
Thumbnails
Contents