Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1986-01-07
. mmm i w j ■» 1 3 A Vörös Csillag Gépgyárban a központi kérdés a gyár jövője volt. A Granitgyárban a kőedény-gyártás gondjai, a szakmunkásképzés hiányosságaiba munkakörülmények, szociális létesitmények állapota foglalkoztatta a legtöbb párttagot. A beszámoló-taggyűlések szervezése, lebonyolitása Az előre meghatározott ütemterv és a megfelelő előkészítés eredményeként mind a küldöttgyűlések, összevont taggyűlések, mind az alapszervezeti taggyűlések a tervezettek szerint - mindössze néhány időpont-módosítással- zajlottak le. A taggyűléseket mindenütt a szokásosnál ünnepélyesebb keretek között rendezték meg. A kerületi pártbizottság tagjainak csaknem mindegyike részt vett taggyűlésen, a pártbizottság munkatársai az általuk instruált pártszervezetek többségénél részt vettek az eseményen. A közvetett irányítású alapszervezetek taggyűlésein jelen voltak az irányitó vezetőség titkárai, illetve tagjai. A felsőbb pártszervek jelen lévő képviselői Írásban informáltak tapasztalataikról a kerületi pártbizottságot. A taggyűlésekre meghívást kaptak a párton kívüli gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők, társadalmi, tömegszervezetek helyi vezetői, szocialista brigádok vezetői. A küldöttértekezletet tartó - VOR,Wekerle - és az összevont taggyülést^tartó - Hungária üacguard, Rendőkapitányság, IKV, Tanács- pártvezetőségei előkészítő ülésükön vitatták meg és véglegesítették beszámolójukat, itt ismerték meg a kerületi pártbizottság értéklését is a pártszervezet éves munkájáról. A küldöttértekezleteken, összevont taggyűléseken, alapszervezeti taggyűléseken a megjelenés általában megfelelő, azonban változó arányú volt. A legkevesebb hiányzó a küldöttértekezleteken, összevont taggyűléseken volt, a 67 alapszervezet közül az üzemi területen tevékenykedőknél - ahol a felmentettek száma is minimális - a tagság 82 százaléka volt jelen. Szövetkezeti, intézményi területen - itt jellemzőek a kis alapszervezetek - a részvétel elérte a 87 százalékot. A körzetekben a párttagságnak mintegy egyharmada felmentett, a felmentettek közül néhányan részt vettek a beszámoló-taggyűléseken. A megjelenés csak 7o százalékos volt, s magas volt az igazolatlanul hiányzók aránya: az összlétszámhoz képest mintegy 11 százalék, a fel nem mentettekhez viszonyítva 17 százalék. Viszonylag a legtöbb hozzászóló a szövetkezetek, intézmények területén -a kis létszámú alapszervezeteknél - volt: a megjelentek 39 százaléka nyilvánított véleményt. Az üzemi alapszervezetekben 28 százalék volt a hozzászólók aránya, mig a körzetekben a jelenlévők 18 százaléka szólt hozzá. A beszámolók időtartama 25 és 55 perc között változott, különböző terjedelemben és mélységben ugyan, de jól tükrözték az év folyamán végzett munkát, a XIII. Kongresszus és a kerületi pártértekezlet határozataiból adódó feladatok végrehajtásának helyzetét. A határozati javaslatok alapját szintén az e dokumentumokból adódó további feladatok képezték, és általában mindenütt megtalálták azokat a pontokat, ahol az alapszervezetnek a legtöbb tennivalója van. A beszámoló-taggyűlések túlnyomó többségén - a beszámoló keretében vagy azon kívül - foglalkoztak az MSZMP KB 1985. november 12-i ülésének határozatával, ismertették az uj tagdíjfizetési rendet, egyes helyeken ezt a felsőbb pártszerv képviselője tette meg. lm ~~." ~~ “ ” ” ________._____________________________________________ _____________^_____/___________________________ . . ,___
