Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1983-11-01
~ 2 -a szocialista célok feladását, illetve a munkásosztály megosztását eredményezi. A legtöbb észrevétel a jövedelemszerzés aránytalanságaival kapcsolatos. Gazdasági vezetők, műszaki értelmiségiek körében zavarólag hat a gazdasági szabályzók, a szűkös pénzügyi eszközök és az intenziv fejlődés igénye közötti ellentmondás. Előfordult az EKM egyik alapszervében, hogy a párttagság véleménye nem egyezett a l<3 értékelésével, az ipar helyzetét kevésbé pozitivan Ítélték meg, mint ahogyan azt a határozat megfogalmazta A VC3G-ben a párttagok nem érzik, hogy részesei a gyár helyzete alakításának Úgyszintén erősödik a perspektivátlanság érzése a VOR-ban i3 Zavaró tényezőként hatnak a fegyelemre, a nagyobb követelmények támasztására az olyan terebélyesedő jelenségek, mint a pénzhajhászás , a fusizás, a maszekolás. Ezek kihatnak a párttagok felfogására, magatartására. Még néhány évvel ezelőtt a mellékes jövedelmet titkolták, ma úgy tűnik mintha ez valamiféle társadalmi rangot jelentene, A pártszervezetek megértik, esetenként támogatják is, hogy a párttagok kiegészitő keresethez jussanak. Ugyanakkor ez ma még ideológiai és gyakorlati téren egyaránt konfliktusokhoz vezet. Elég gyakori, hogy a kérdést leegyszerüsitik anyagiasságra, a pénzkeresés és a társadalmi munkavégzés szembeállítására. Kevés helyen ismerték fel még, hogy a pártmunkán kellene igazítani Kerületünkben a politikai légkört, a párttagság hangulatát egészében nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak lehet megítélni, de ez rétegenként és helyenként is jobban differenciált, mint korábban. Továbbra is erőteljes igény van a nagyüzemi munkások helyzetének vizsgálatára, erkölcsi és anyagi megbecsülésük javítására. Ugyanez a helyzet a műszaki értelmiséggel is, de nyugtalanabb a pedagógusok közérzete is. Az országos nehézségek mellett a helyiek is próbára teszik a tagság hangulatát. Az üzemekben a termelés kapkodóbb, egyenetlenebb, az iskolákban egyebek mellett a felújítások is sok feszültséget okoztak. A feladatok megoldása több ütközéssel, konfliktussal jár, amihez a pártszervezetek már kezdenek alkalmazkodni. Ingerültséget vált ki, hogy nő az ügyeskedők, a harácsolók, a nehézségeinket kihasználó, a társadalmi tulajdonnal visszaélők köre. Aggodalmat kelt a társadalom morális állapotának lazulása. A politikai aktivitás, annak színvonala hullámzó, egészében problémásabb, mint a korábbi években, A párttagok politikai érzékenysége növekedett, aok vonatkozásban kritikusabb, ugyanakkor politikai rendezvényeken, a taggyűléseken, az aktivitás, a vitakészség csökkenő tendenciát mutat. Halványul a politika melletti kiállás, a párt politikájának, határozatainak képviselete a párton kívüliek körében. Ezek egyrészt a gazdasági életünk nehézségeire, ideológiai elbizonytalanodásra, másrészt r n l----— —J
