Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1982-09-07
' k -11 -- Az épitési engedélyek: kiadása területén a kerület a szakszerűség követelményeit érvényesitette, de az előbbiekben emlitett korlátok miatt nem élhetett azokkal a jogokkal, melyekkel I'.foku épitési hatósági szerepe folytán elvileg rendelkezik, a^gazdasági lehetőségek és az épitéstechnológiai háttér korlátái miatt azonban gyakorlatilag hatékonyan nem gyakorolhat. „ , i Az előbbiek miatt sem Kispesten, sem a fuvaros mao fejlesztési területein nem sikerült sajátos arculatú, csak a kerületre jellemző városképet kialakítani. Az épitési tevékenység és az épitési terület hatarán élő lakosság közötti rendszeres konfliktusokban a kerület következetesen képviselte a lakosság érdekeit, az utak állapota, a folyamatos közmű ellátottság, a zöldterületek védelme érdekében rendszeresen fellépett a Beruházási Főosztály, a FŐBER, a vállalatok felé. A jövőben még fokozottabban kellene élnie a büntetésekkel, a rendetlenség felszámolása érdekében. E tekintetben azt javasoljuk, hogy a büntetések kiszabása a közvetlen károkozókat sújtsa, kerülve a jogilag áttételes szankcionálást.- A műszaki átadásoknál a^kerület magatartására a^minőség fokozott megkövetelése jellemző. E magatartást támogatjuk és arra törekszünk, hogy az eljárásokon a kerülettel egyeztetett álláspontot képviseljünk.- A kész lakóterületeken a kerület több alkalommal szervezett társadalmi munkát, parkosátási céllal. E munkaakciók sikere, a résztvétel aránya a kerület társadalmi szerveinek és lakosságának aktivitását jelzik. A jövőben - a beruházások egyes elemeinek de.-centralizálása kapcsán - a társadalmi munkához nagyobb anyagi támogatást kívánunk nyújtani. E mellett el kivárjuk érni, hogy a FŐBER területi irodája az eddiginél hatékonyabb támogatást nyújtson a kerületi kezdeményezésekhez . 8./ A beruházásban résztvevők érdekeltségi viszonyai A beruházásban résztvevők érdekeletségi viszonyaiban az erkölcsi érdekeltség dominál. A fejlesztés legfőbb hatóereje a népgazdasági tervben é3 a Főváros tervében^szereplő lakás-termelés, mely a legégetőbb társadalmi probléma, a lakáshiány felszámolását célozza. A^fővárosi és kerületi szervek, továbbá az ÉVM tevékenységét alapvetően ez a cél határozza meg, de a vállalatok - látszólag egyoldalú nyereség-orientálságával szemben is erőteljesen érvényesül a naturális tervcélok teljesités ének követelménye. Mint az közismert, a komplex lakásépítés nyereségtartalma valamennyi épitési tevékenység között a legalacsonyabb, és nem egy résztvevő vállalat kritikus gazdasági helyzetbe kerül a normatív árszabályozás folytán. t J «■....— - -■ - —- --- — - — - - - — á - - - - - - - - - - --— -----—- —■-i----------——1-------i-i----
