Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1982-09-07
^ >"S4arWT'í| I- 12 -E folyamat résztvevői között egyetlen olyan szervezet sincs, amelyik alternativ vállalkozási lehetőségei közül - mint kedvezőt - a budapesti komplex lakásépítést választotta. Különösen ez a vidéki vállalatokra érvényes, melyek különböző tényezők hatására, és gazdasági érdekeikkel szemben vállalkoztak budapesti munkákra. A legujabb kormányzati elhatározások a helyzet megváltoztatását célozzák, a további értékelést azonban a jelenlegi helyzet alapján végezzük el. A rész-érdekeltségek vonatkozásában az egyes szervek helyzete különböző és eltérő elemeket foglal magában. A Főváros érdekeit képviselő Beruházási Főosztály elsősorban a naturális terv és pénzügyi terv teljesítésében, a^költségszint emelkedésének mérséklésében és a megfelelő minőség elérésében felelős és érdekelt. Érdekeltsége mindenfajta személyi-anyagi tényezőt nélkülöz. „ A kerületi Tanács érdekeltségében a sorrendek a fentiektől eltérőek. Elsősorban a minőségben érdekelt, mint a beköltöző lakások érdekeinek képviselője, továbbá közvetve érdekelt a naturális teljesítésben, de nem felelős erte, ^és nem érdekelt a beruházás gazdasági kérdéseiben. Különösen érdekelt a környezet befejezettségében, mert ez a lakossági panaszok legfőbb forrása. A kerületi Tanács érdekeltsége sem személyi - -anyagi jellegű. A FŐBER - mint vállalat - bevétel érdekeltségű,^bevétele és nyeresége az elköltött pénzeszközök mennyiségétől függ. Korábbi ÉVM felügyelete idején e tényezők nagyobb szerepet játszottak, kiegészítve a naturális teljesítés után járó te rpreferenciával, mely a minőségi és mennyiségi hiányok miatti átvétel meghiúsítása ellen hatottak. A fővárosi felügyelet alatt a vállalat gazdasági érdekei ugyan nem változtak, de a tanácsi felügyeleten keresztül fokozottan érvényesül a főváros érdekeihez való közelítés, moly a vezetők anyagi ösztönzésében is megnyilvánul, és ezen keresztül a vállalati dolgozók anyagi ösztönzésében is érvényesül. A naturális teljesítés után járó bérpreferencia megszűnt,így a minőségi ellenőrzés erősödött. A^tanácsi felügyelet egyre nagyobb súlyt helyezett a tanácsi érdekek képviseletére, de anyagi ösztönzési lehetőségei korlátozottak és közvetlenül csak a felső vezetőkre terjed ki. A kivitelező vállalatok nyereség-érdekeltségüek, e mellett a központi bérpreferencia a naturális teljesítés irányában ösztönöz. Sajnálatos, hogy a minőség javítását a beruházó nem tudja anyagilag ösztönözni, illetve preferálni, e téren csak negatív ösztönzők hatnak / átvétel megtagadása/, melyek a minőség elfogadott minimumám túl érdektelenné teszik a kivitelezőt. Az érdekeltség hatása a személyi jövedelmekre legerősebben a kivitelező vállalatoknál érvényesül. Meg kell említeni a lakásfenntartó szövetkéz tek érdekeltségét, mely az átvételeknél negatív jelenségeket is felszínre hozott. A szövetkezetek, mint lakástulajdonosok, a minőség i —--- J _______________-_______- - * - - -— --- - - t - - -...- - - _ — * -- - M - ~ 1^ ——---------------—-——
