Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1981-02-10
i *- 2 -A .jogi állományba /sorkatonai szolgálat, GYES, tartós betegség/ tava zok és onnan visszatérők aránya általában egyensúlyt mutat. A javuló kép arra utal, hogy az üzemek kapcsolatot tartanak a hosszabb ideig távollévőkkel is, foglalkoznak velük. A termelő üzemekétől eltérő helyzetet mutat az Ingatlankezelő Vállalat. amely alapvetően szolgáltató jellegű tevékenységet vegez.^ Ős szYetszárna a vizsgált időszakban nőtt, ezen belül a fizikai dolgozók aránya is javult. Ez alapvetően - a kispesti rekonstrukció 1 következtében - a kezelt lakásállomány gyarapodáséból adódott. A fluktuáció azonban az IKV-nál is jelentős. II. Munkáérőgazdálkodási tapasztalatok. A vállalatok és gyárak munkaerőgazdálkodása javulta E tevékenység legeloremutátóbb eleme az, hogy munkaerőgazdálkodáson mar nem a minél nagyobb létszám megszerzését es bármi áron megtartását értik, hanem a meglévő munkaerő hatékony és mind teljesebb működtetését. A tel.iesitménybérben foglalkoztatott dolgozók ar^yapainden. termelő üzemben navult. ez ‘Komoly előrelépés. AznUzemek többsége azonban úgy Ítéli meg, hogy további kiterjesztésének lehetooege nagyon korlátozott. A normák karbantartása a vállalatok többségénél, folyamatog., annak mértéke azonban — az elért átlagteljesítménytői függően — evenken hullámzó. Általános törekvés tapasztalható a veszteségidők csökkentésére,. A szigorúbb munkahelyi fegyeleuThatására kevesebb a gyárakban a törtnapi hiányzás, a késés, az igazolatlan távoliét. Az állásidő is számottevő mértékben csökkent. Műszaki intézkedésekkel, szervezéssel és a normák karbantartásával elért normaóra megtakarítás .jelentős mértékű. 1980-ban a kerületi r termelőegysegek összesen mintegy 600 ezer normaórát takarítottak meg. Ez közelítőleg 300 fizikai dolgozó kapacitasanak felel meg. A felhasznált túlórák száma csökkenést mutat. De összevetve a fi** zikai 'dolgozók létszámának alakulásával megállapítható, hogy több gyárban nőtt a dolgozónként átlagosan teljesített túlórák szama. Ez a kedvezőtlen tény a termelési folyamat szervezetlensegeit es ütemtelenségét jelzi. A fizikai dolgozók átlagos müszakszáma többnyire a bázis szintjén alakult. Ezen belül azonban az üzemek törekedtek a nagytermelekenységü termelőeszközök kihasználtságának javítására. A nvugdi.ikorhatár után továbbdolgozók|r3záma általábap. caökkerrU Érzékelhető, hogy a továbbdolgozasra ösztönző szabályozók elvesztették vonzerejüket. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a foglalkoztatott nyugdíjasok száma. i______^-----~J---------V —• - --------F " ' .,1- . . . p .. ...... . .... -* ----------------------------------------------
