Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1962-04-18
I M mjgfcultttT t " ' “ 3 " Ennek irányítása összefügg a ::ár orditett .óralátogatásokon szorzott tapasztalatok értekezletokon való megbeszélésével. Az Igazgatók a vila-jiézoti nevelőmunka irdny.itasáh02 segítséget körnek a pedagógus pixtalapszor vezetoktő1, úttörő vezetőktől* Az utóbbi evekben 0. Pedagógus Szakszervezet helyi vazotői is igen hatékonyan kapcsolódnak be a vilii: nézeti nevelőnunkába. A pártvezetés az iskolavezetés cgyüttmüh* ködöse bizonyos mértékben a korábbi időszakhoz viszonyítva fejlődést nut-t, de még kor ónt seri ld elégítő. Az úttörőcsapat és iskolavezetés együttműködéséről már sokkal több t jó tap-.cztolbtnnk van. Az igazgatók és valamennyi pedagógus világnézetónok formálásához jelentős mértékben hozzájárul az idoológiai tovább képzés. A kerületi Párt VB a pedagógusok idoológiai tanfolyamainak tapasztalatait 1961. május 10-i ülésen megtárgyalta. Az 1961. májusi jelentésben foglaltak na is helytállók, úgy a konferenciavczotökre, Dint a lconferoncidk színvonalára vonatkoztatva. A konferenciák színvonala határozott fejlődést mutat. Ehhez hozzájárul az is, hogy az egyc-s tamolyanokat nőst ndr óvek óta ugyanaz az előadó vezeti. így az egyes konferenciákon a légkör foszélyczttlcn, a '""viták nyíltabbá és életszerűbbé váltak. Pl. a 3 éves filozófia tanfolyam vagy a tudományos szocializmus tanfolyam. Igen helyesen foglaltok állast a pedagógusok a XXII. kongresszus anyagát tárgyaló II. konferencián a kommunista tipusu ember kialakítása kérdésében. Nagy töb'.s 'gükben helyesen kapcsolták össze a kongresszus megállapításait saját gyakorlati munkájukkal és mondták el terveiket az ifjúság szocialista szellemben való nevelése térén. Általában elmondhatjuk, hogy ez évben a pedagógusok az idoológiai konferenciákon igen sokat fejlőét k és mind több tapasztlatot szoroztunk arra vonatkozó a.n, hogy az ideológiai konferenciákon tanultakat mennyiben tudják hasznosítani a gyakorlati munka során. E kérdésben azonban egyes pedagógusoknál még problémák mutatkoznak. Nem tudjak megfelelően az elmélet bűn tanult: kát a gyakorlatban hasznosít mii, a világnézeti nevelő munkához eredményesen felhasználni. Pl. az egyik konferencia összefoglalóján arra a kérdésre, hogy a béke megőrzése mennyiben egyeztethető össze ^ a korszerű, fegyverek gyártasáv 1, s ezt hogyan magyarázná meg egy VIII. osztályos tanulónak, nem tudott kielégítő váliszt adni. Az ilyen jelenségből azt a kövutkozetotést vonhatjuk le, hogy a következő tanévben a konferenciákon ogvre több, a pedagógus'munkával kapcsolatos példákkal kell alátámasztani az elméleti anyagot, A pedagógusok világnézeti fejlettségi szintj:ről megállapíthatjuk azt, hogy az említett VB határozatok óta fejlődés tapasztalható. Ez meg műt átkozik abban, hcogy a többségre jellemző a haladni akarás, törekvés arra, hogy világnézeti vonat le -z asbs.11 éppúgy, mint politikai és pedagógiai vonatk. sasban tegyen a szocialista ember kialakítása érdekében. Az igazgatók világnézeti nevelést irányító munkája eredményeként, továbbá a mindennapi élet hatásaként a pedagógusok személyi fejlődése is helyes irányban halad. Az irányitó munka azonban nem minden Pedagógusra hat egyöntetűen. Annak ellenérv., hogy csökken azon pedagógus ok száma, akik másként tanítanak és másként élnek - különösen vallási vonatkozásban - őszintén megmondhatjuk, hogy ezen a téren viszonylag a legkevesebb az < eredményünk. Itt még igen k moly erőfeszítése kot kell tennie az iskolavezetésnek, ' pártszervezetnek és törnegszervezótnok, a. fejlődés mog.yorsitása érdekében. A pedagógusok fejlődésére kölcsönösen hat az úttörőmozgalomban való rés átvétel. Ezen a táron különösen egyes tantestületeknél /fi, Kossuth tér, I.sz. iskola, Gábor ..u./ igen szép eredményt értünk el. Be ez még nem ált alános•
