Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1985
f > ■ A kerületi vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete az elmúlt öt évben általában kiegyensúlyozott volt, az állammal szembeni kötelezettségeiket teljesítették. 1982-1983-ban néhány gazdálkodó egységnek támadt ugyan eseti, rövidtávú fizetési nehézsége, de ezt alapvetően az ezekre az évekre jellemző rosszabb szállítói fizetési helyzet okozta. A munkaerő fogyását, szakmai hígulását az üzemek lehetőségeik szerint igyekeztek kompenzálni, de általában csak annak ütemét sikerült mérsékelni. A vidéki gyáregységek vagy üzemek létszámbővítése alatta maradt a tervezettnek, a belső átcsoportosítások sem hoztak tartós eredményt, bár a VCSG vagy a Gránit eredményesen élt e lehetőséggel. 2.) A gazdálkodás felt ét el rendszerének, hatékonyságának alakulása A szabályozórendszer az elmúlt években keményebb feltételeket szabott, mint korábban - és ehhez a kerületi vállalatok és szövetkezetek tartalékaik fokozottabb igénybevételével igazodtak. A könnyen megszüntethető energetikai veszteségforrások kiszűrésével megkezdték energiagazdálkodásuk racionalizálását . Az anyagtakarékosság szemléletmódjának terjedése is hozott eredményeket. Törekedtek az automatizálás, a termékek tipizáltságáf nak növelésére - mindezek azonban csupán részeredményeket hoztak. A munkaerőgazdálkodás, a munkaerő biztosítása és megtartása kiemelt feladattá vált, mert az elmúlt négy évben a kerületi székhelyű ipar létszáma tovább csökkent. A létszámfogyás üteme hasonló az V. ötéves tervidőszak alatt végbementhez, de a folyamat differenciálódott. Az Árammérőgyár leválásától eltekintve a GMM meg tudta őrizni létszámát. A VOR és a Hungária létszámcsökkenése, hasonlóan a könnyűipar egészéhez, az átlagosnál gyorsabb ütemű volt, és ezt termelékenységet növelő gyártásfejlesztéssel nem sikerült kompenzálni. Termelésük visszaesett, ma már exportképes kapacitások is kihasználatlanok a munkaerőhiányok miatt. A létszámfogyással párhuzamosan folytatódott a munkaerő szakmai hígulása is. Ez differenciált módon ment végbe: a viszonylag fejlettebb technológiát alkalmazó üzemekben (GMM, Gránit) jóval kisebb mértékű volt, mint a könnyűipari gyárakban vagy a VCSG-ben. A munkaerő minőségi hígulását felgyorsította az elmúlt években az is, hogy a bérversenyben a hagyományos nagyüzemek lemaradtak az újtípusú gazdálkodó egységek (GMK, kisszövetkezetek, szakcsoportok stb.) és létszámukat dinamikusan növelő termelőszövetkezeti ipari- szolgáltató melléküzemágak mögött. Az utóbbi két év jellemző vonása volt a vállalati gazdasági munkaközössé/"s gek fokozott térhódítása. Ma már jelentős kapacitást jelentenek a GMM, a Gránit vagy a Hungária termelésében. Bár a munkaidő meghosszabbításával alapvetően extenzív gazdaság-bővítési lehetőséget teremtettek a vgmk-k, de a termelési folyamat szűk keresztmetszeteiben komoly szerepük volt a folyamatos termelés biztosításában. A kereseti lehetőségek bővítésével elősegítették az értékes munkaerő megtartását is. A kerületi termelőegységek eredményesen dolgoztak az elmúlt években, a gazdálkodás hatékonyságában azonban nőttek a különbségek. Kiugróan jó a GMM eredménye, amely 1984-ben a növekvő központi elvonás mellett is 1,5- szer akkora nyereségösszeget realizált mint korábbi szervezetével 1980- ban. □avult a Gránit és az ipari szövetkezetek eredményessége is. Ezek az egységek a termelékenység hatékonyságát és jövedelmezőségét is javítani tudták. A VOR nyeresége visszaesett. A vállalat gazdasági eredményeire romló tendencia jellemző annak ellenére, hogy a VOR-termékek minősége és keresettsége a világpiacon megfelelő. A kedvezőtlenül alakult feltételek mellett azonban a lassú alkalmazkodás is szerepet játszott ebben. t_ J I
